Azért a bolygók tömegét (így a gravitációs hatását) elég nagy pontossággal ki tudják számolni. Ahhoz mindenképpen elég nagy pontossággal, hogy a pályaadatok a hibahatárokon belül legyenek, mégsincsenek. Az ûrkosszal ("nagyobb" méretû aszteroidákkal, értem ez alatt akár csak a néhánytíz mikrométer átmérõjûeket) való ütközés pedig ilyen sebesség mellett még ha nem is végzetes, de mindenképpen erõsen destruktív hatású lenne, a szonda életképtelenségét eredményezné. Tehát maga a közeg sem lassíthatta olyan mértékben, mint amennyire lassult a cucc. Itt valóban valami olyan, egyelõre ismeretlen tényezõ lépett fel, amelyet elõre nem láttak a srácok, nem volt belekalkulálva a számításokba. A fura pedig nem az, hogy ez a ûrszonda lelassult, az lehetett valami tök véletlen eredménye is. A fura az, hogy mindegyik kilõtt szonda ugyanígy produkálja ezt a megmagyarázatlan lassulást, ráadásul mindegyik hasonló mértékben. Lehet honvágyuk van, vagy nem tudom.
Azért én összehasonlítanám a különbözõ szondák eredeti anyagát, hátha valami mágneses vonzás lehet ludas a dologban, vagy valami ahhoz hasonló, de annyira gyenge kölcsönhatás, amelyet ma még nem ismerünk (esetleg földi körülmények között a túl sok földi kölcsönhatás miatt még nem sikerült felfedeznünk). Illetve amennyiben lehetséges, megpróbálnék információt szerezni a külsõ burkolat és a belsõ szerkezet összetételének a kilövés óta történt változásáról is. Lehet pl. valami ismeretlen "lerakódás", ami növelte útja során a tömegét. Mondjuk lefosták az ûrsirályok, vagy beköpték az ûrlegyek.
Sugárzás mindenesetre nem túl valószínû, mert az vagy olyan szerkezeti változásokat idézett volna elõ amely a szonda mûködésében zavarokat okozott volna, vagy azt hõként visszasugározza az ûrbe.