"nem lenne egyszerûbb építeni egy gyorsító bizbaszt, ami felgyorsítja a zûrhajót szép lassan jó gyorsra (körbe körbe pörgeti)"
Mivel jelen esetben akkorat kellene epiteni, ami a Fold atmerojenel egy picivel nagyobb, ezert ez nem tunik tul jo otletnek. Meg Pestrol Becsig sem tudunk igy eldobni egy autot, viszont altalaban a sajat kerekein siman elmegy odaig.
"Ilyen értelemben tényleg lehetne mondani, hogy éppen a nagykilövelésû megoldás bizonyult ,,kevésbé hatékony''-nak."
A raketatechnologiaban a lenyeg az, hogy minel nagyobb energiaval lokjuk ki a gyorsitasra szolgalo tomeget. Vagy a tomeget noveljuk vagy az energiat. Mivel a tomeg novelese miatt tobb lenne a gyositando maradek tomeg, ezert ez rossz otlet. Az energia novelesenel pedig a plusz energia johet a jarmuvon kivulrol is, de johet olyan energiaforrasbol amit csak lassan szabad energiava alakitani, mert kulonben a gyorsulas megolne a szemelyzetet. Tobbek kozott ezert sem hasznalunk fuzious impulzus detonacios hajtomuveket. Nagyon hatekony, de akkora lokest nem elne tul a szemelyzet. A mikrofuzios kutatasok meg meg nincsennek ott hogy kis meretben is mukodjon a megoldas, pedig a plazmahajtomuveknek ez egy eletkepes jovobeni tovabbfejlesztese lenne. (a Bussard ramjet is egy folyamatos uzemu fuzios plazma hajtomu, kulso uzemanyagforrassal, ami elmeletileg fel tud gyorsulni akar a fenysebesseg kozelebe is)
"Úgy tûnik, ettõl még a számításba nem ment át a hiba, mert automatikusan ezzel a képlettel számoltam."
Ez egy nagyenergiaju plazma hajtomu. Jo lenne a relativisztikus kepletekkel szamolni, mert a kiaramlo plazma sebessege es viselkedese eseten mar erzekelhetoek a relativisztikus korlatok hatasai.