Te nem ugyanarról írtál, amirõl én. Meg sem említettem újságokat. Papír alapú szirszarokat viszont rendszeresen dobálnak be a postaládába, ami újságnak semmiképp sem nevezhetõ.
Újságot ritkán nézek, a hirdetéseket ott is kihagyom. És még tudat alatt sem épül be nálam semmi.
Bizonyára te is tudod, hogy a hirdetés ára bele van építve a termék árába. Nehogy már azon túl, hogy fizettem a hirdetésért (ha megveszem a terméket), még bámuljam is! Amit nem akarok megvenni, azt nem veszem meg, akárhogy is próbálják az arcomba nyomni. Ha a termék árában nem lenne a hirdetés költsége is beépítve, akkor olcsóbb lehetne a termékek többsége. Az meg már ne az én problémám legyen, hogy valakik abból akarnak megélni, hogy hirdetnek-e náluk.
A kenyeret nem kell hirdetni, mégis megveszik. Erre szokták azt mondani, hogy jó bornak nem kell cégér. Ha az ember elmegy egy áruházba, és keres valamilyen termékfélét, akkor láthatja azokat a termékeket is, amiket soha nem hirdettek sehol. De ha jó áron van, akkor mégis azt fogják megvenni, pedig soha nem látták sehol sem hirdetésben. Na, ennyit ér a hirdetés.
Hirdetések egyébként filmekben is vannak, igaz, bújtatva. Meg lehet nézni, hogy egy filmben milyen eszközöket használnak, aztán meg azt, hogy a filmstúdióban kiknek milyen részesedésük van, illetve kik szponzorálták a filmet. Nem meglepõ.