A szilárd, a jég, és a metánholdak és bolygók létezése nem képzelhetõ el egy bolygócsomósodási elméletnél, Naptól különbözõ távolságú gázbolygók körül.
Ugyanakkor természetesen, és logikusan adódnak egy kiszakadásos- kondenzációs elmélet keretében.
Ugyanis a különbözõ hõmérséklet intervallumokban a gázbolyók légkörében zömében ezek vállhattak ki.
Kezdetben a szilárd anyagok, és természetesen víz, metán és más illékony gázok, de azok csak kisebb mennyiségben. Mikor meg már jobban lehült, akkor már túlnyomóan.
A Titán pld. félig jégbõl, félig kõböl áll.
A Földön is van víz, de kevesebb. A Föld tehát korábban vált le, kevesebb vizet véve magához. Vagyis a víz a Föld kezdetétõl jelen lehetett, ugyanígy a metán is. Csak kisebb mennyiségben. Csak minden 6- ik atom a Földön hidrogén, ami sokkal kisebb a világür átlagosnál. A szén viszont százszor kevesebb. A Titánon viszont óceánnyi a metántenger. Hogyan csomósodhatott ez így?