Pld. Carduccié: "~Aki két mondatban mondja el, azt amit egyben is el lehet mondani, az nagyobb aljasságra is képes..."
Ide tartozik még Nagy Sándor gordiuszi csomója, és a számtanban a játékos "Cowboy egyszerûsítések"- folytathatnám "a racionális elmék" közhelyszerû áradatát.. Ami többnyire nagyon szimpatikus, mert egyszerûen, erõvel teszik tönkre, amit munkával lehet csak építeni.
Leonardo is harcolt ez ellen a felfogás ellen!
Dr Szász Gyula hangoztatja, hogy Einstein E=m*c^2 képlete is túlegyszerûsített, mert a tehetetlenség miatt módosul (másik fórumon).
Még érdekesebb, amikor egy képlet alapvetõen más értelmezést kap, pusztán, mert átalakítják. Én ilyennek tartom pld. a tömegvonzást. Annyira megszoktuk a másikat (amit Newton-nak nevezünk), hogy észre se vesszük már, hogy az nem egy vektoriális forma, és nem tükrözi a valóságot. Nem is lehetne az, hiszen nem folytonos környezetü, hanem diszkrét.
Épp így észre se vesszük, hogy valamiért nincs olyan, hogy 1*1*1=1, csak olyan, hogy i1*i2*i3=1 (vagyis a három harmadfokú egységgyök szorzata!)