Nem hagyhatom barátaimat cserben, vagyis nélkülem. Ezért új témát javasolok. Azt állitom ugyanis, hogy Fermat nemcsak fölirta a titokzatos sejtését, hanem ugyanolyan titokzatosan, kódolva a megoldását is leírta, ugyanakkor.
A. Wiles pedig minden bizonnyal megoldotta az elliptikus egyenletek egyes fajtáinak kapcsolatát a moduláris formákkal, ami önmagában is dicsérendõ szándék, és tett volt a részérõl.
Azonban a Nagy Fermat sejtést, amelynek A Wiles csak a "zárókövét" helyezte állitólagosan el, Frey oldotta meg, és sajnos, meglehetõsen rosszul. Úgyhogy legyen A. Wilesé a saját dicsõsége, és Fermaté ugyanúgy a sajátja. Mert két külön dicsõség az! Ugyanis Frey bizonyitási formulája, amely valójában a Fermat tételre vonatkozott, önmagában is nyilvánvalóan hibás volt. (Talán pont ezért nem õ lett a "dicsõ"?) Hogy ez a katyvasz mégis átment, azt képtelen vagyok megérteni. Bizonyára a többi matematikus sem érti, azért ment át. Hogyan is mondta Einstein? "...és ki a második, aki érti?"
milyen fermat? hamár topikot nyitol legalább magyarázd el mirõl van szó mert unkolonizációs elméletek nem esnek csak úgy le bárkinek...
Sajnálom, de nem. Nem magyarázok. (Nokia6300, "iker")
Jöjjön valaki, akinek nem kell magyarázni, mi a Fermat sejtés. Beirja a googleba, és már tudja. Én is onnan tudom.
+fav
Az évszázad sejtését bizonyították be (már több éve). Az alap feltevés szerint a^n+b^n=c^n ha n=2, akkor található megoldás, míg a többi (2-nél nagyobb) szám esetén nem.
Már megszoktam, hogy utánam nincs több hozzászólás. Úgyhogy nem baj, ha máshová irnak. Szóval a Nagy Fermat sejtést még a Nagy Fermat oldotta meg, aki alapjába véve egy francia bíró volt, nem pedig matematikus. Talán ezért is leginkább azt mondják, hogy õ nem oldotta meg. Ugyanakkor mások másképpen csak parciálisan oldották meg. Amit pedig a generális megoldásnak állítanak, amelyet a matematikusok vívtak ki, az enyhén szólva ostobaság.
Bnum- ne magyarázdd neki... Pontosan tudja Õ, csak azt szerette volna, ha elismétlem. Majd rákattinthat a googlera, kicsit felkészül. Szóval, Frey bizonyítási formulája nem helyes, a Fermat sejés problematikája egészen más. Mondom én.
milyen barátaidat nem hagyhatod cserben?
"Azt állitom ugyanis, hogy Fermat nemcsak fölirta a titokzatos sejtését, hanem ugyanolyan titokzatosan, kódolva a megoldását is leírta, ugyanakkor. "
hova? melyik megoldását? a bizonyítást vagy azokat az n, x, y, z számokat, amire igaz? ha google-ból tudod, hogy egyáltalán mi a sejtés lényege, miért állítasz ilyeneket?
"Már megszoktam, hogy utánam nincs több hozzászólás"
ha még topikot sem tudsz nyitni bazdmeg akk ne csodálkozz. ha meg vki elmagyarázná másnak, amit te nem, mert akkora király gyerek vagy, akk még azt írod h ne tegye. hát gratulálok hozzád, lehet nem ilyen témák utána kellene nézned, hanem pl. hogyan éljük a társadalomban...
"Tudós Barátaim". Angolszász megszólítás, általános jellegû. Azt hittem, szeretni fogtok érte. Elég sokat foglalkoztam a Fermat sejtéssel. Te nem tartod furcsának, hogy A. Wiles (aki egészen mást oldott meg, és bizonyára jól) egyedül a Fermat sejtés megoldója? Hiszen nem õ jelölte ki a Fermat sejtés bizonyitási formuláját, hanem Frey! Márpedig azé a sejtés, aki megmûveli, aki megmondja, hogyan kell bizonyítani. A. Wiles csak a zárókövet tette rá. Amúgy látom, tréfálkozol az n,x,y,z számokkal, amire igaz.
A szövegbõl látom, még jó barátok lehetünk. Ahogy leépül az agyam...
(Legközelebb jelzem, kinek szól a válasz. Bocs.)
alig értek vmit az írásodból furán is fogalmazol egyeébként
Bnum a 6 hozzászólásban már leirta a sejtést. Néhány kiegészítést tennék hozzá a;b;c (x;y;z) egészek, n is egész, mint hatványkitevõ. Természetesen negatív értékük is lehet. a;b;c relatív prímek, az egyikük páros, a másik kettõ páratlan.
n=1 a+b+c=0 alakban van egész megoldás. n=2 alakban a^2+b^2-c^2=0 szintén van.
Több pedig nincs. Ezt sejtette meg Fermat, azt állitva, hogy megtalálta a bizonyítást, csak az nem fér el a könyv margóján, ahova írt. Mert mindezt egy talányos bekezdésben egy könyv margójára, szavakban írta le. Azután ezt a fia kiadta, de hogy-hogy nem, az eredeti kézirat elveszett.
A tudós világ pedig többszáz évig gyötrõdött a másolaton, még a nagy Gauss is elfordult tõle- õt nem érdekli! Végül egy német milliomos, aki szerelmi bánatában fõbe akarta lõni magát, de a sejtés az utolsó órában érdekelni kezdte, jelentõs összeget nem hagyott arra, aki megoldja. Szörnyû, és reménytelen versenyfutás kezdõdött, amíg valaki (A. Wiles) meg nem oldott valami egészen mást, amire azt mondták, hogy az a Fermat sejtés. Igazán kalandos, egy szép könyvben le is van írva.- Ha ez nincs itt a fórumon, csak azért van így, mert mindenki retteg tõle. Én nem. Én sokat dolgoztam, és el tudom mondani, amit Fermat nem mondott el.
Hát, vannak izgalmasabbak is. És köszönöm a jó tanácsot, meghallgatom majd. Akkor folytatom azzal, hogy bemásolom Fermat másolata fordítását, és értelmezem. Hátha lesz érdeklõdõ...
így van, rettegünk. úgyhogy óvatosan a leírással, mert még el találunk szaladni...
Aranyos válasz, megjött a kedvem tõle. Mert rengeteg dolog van vele. Elsõként megpróbálom bebiggyeszteni az eredeti másolatot (vagy másolati eredetit?) amit a fia adott ki. Küzdelmes lesz...
Most nem. Én mindenrõl tudok írni, amihez nem értek, de kevés az idõm. Ha pedig értenék is hozzá, a ti idõtõk lenne kevés.
1: nem tudsz értelmesen fogalmaz 2: miért kell minden mondat után entert ütni?
sztem itt vki sokat olvasta a dávincsi kódot... de aztán lehet h tényleg rettegésben van tartva az egész fórum, nekem is épp Fibonacci tart pisztolyt a tarkómhoz, h nehogy rosszat írjak véletlenül. még szerencse h van itt olyan bátor ember aki nem fél.
Remélem sikerül beszúrni Diophantosz Arithmetica cmû könyvének lapját, amelynek margója nem volt elég. Sajnos, Fermat kézirata eltünt...
Sikerült, de a lapsztél (2-3 cm nem látható. Most megkûdök a fia által kiadott "szedett" változatért is
Szép neved van., fõképp, hogy vízszintes. Az enyém forrai
Ez a kép csak dokumentum. És pont a széle hiányzik, hogy lássátok, milyen margóról volt szó. Meg ezzel is bizonyítom, hogy azért kerestem-kutattam az ügyben. (Meg van egy mek- közleményem, meg egy honlapom errõl, többszáz képlettel.) Rendes folyóirat nem publikálna. De a fórum, remélem, rendesebb.
Addig is, amíg megtalálom a http-t, küldöm az írott másolatot, persze latinul. Tehát- Fermat szavai, a fia által kiadva, remélhetõleg pontosan!
„Cubum autem in duos cubos, aut quadratoquadratum in duos quadratoquadratos, et generaliter nullam in infinitum ultra quadratum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi. Hanc marginis exiguitas non caperet(,)”
Utána meg a közelítõ magyar fordítás. "Lehetetlen egy köbszámot felírni két köbszám összegeként, vagy egy negyedik hatványt felírni két negyedik hatvány összegeként; általában lehetetlen bármely magasabb hatványt felírni két ugyanolyan hatvány összegeként, amire igazán csodálatos bizonyítást találtam. Ám ez a margó túlságosan keskeny, semhogy ideírhatnám(,)"
Ez talán közelíti, legalább is mondatrendileg az eredeti latint.
Mert még bemutatok néhány késõbbi "változatot" ahogyan ezt latinról- latinra, és magyarra "átfordították." Hogy megértsétek, hogyan lesz (Karinthy után) a Schönhertzbõl- Hertz szalámi, olyan, ami már a matematika részére is "ehetõ". És még arra is kell ügyelni, vajon tett e mondatvégi pontot az utolsó szó után? Mert a jobb másolatokon is az inkább vesszõnek látszik... Már pedig a pontnélküliség, és a vesszõ is Fermatnál (de nálunk is) a "végnélküliséget" jelenti. A VÉGTELENT, ami ugyebár, bármilyen kis betûvel, bármilyen széles margón sem férne el! Mert a végrendelete végén sincs pont (majd mellékelem) és ugyebár- õ hallhatatlan is! És mindezt csak azután értettem meg, miután bizonyítottam, amire õ gondolt. Úgyhogy- messze még a vége- ez csak a bevezetõ.
Egy másik SG.hu topikból, ahol azzal együtt kihaltam.
Ne felejtsétek, egy ideig még hozzászólhattok hasonló bugyutaságokat, de én a tárgyhoz szeretném.
Itt látható egy latinról -latinra fordítás. „cubem autemin duos cubos, aut quadratoquadrum in duos quadratoquadros, et generaliter nullam in infinitum ultra quadrantum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere. Cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi hanc marginis exiguitas non caperet.” Ne gondoljátok, hogy nincs jelentõsége a mondatrend megváltoztatásának, és a határozott pont végzõdésnek! Mert Fermat így azt emelte ki, hogy a megoldás "NEM FÉR EL A MARGÓN"! Mert végtelen egész szám! Pont olyan, mint egy végtelen tört szám, mondjuk a köbgyök 5. Az ugyebár egy végtelen irracionális szám, amelynek egész, és tört része is van. Ám Fermat azt bizonyította, hogy csak ilyen egésszámok, amelyeknek nincs is tört része a tizedesvesszõtõl jobbra, csak azok képesek teljesíteni a Fermat sejtést! Hogy van a Fermat sejtésnek egész megoldása, csakhogy azok irracionális, (nem megismerhetõ) egészek! Nem férnek el a margón! Vagyis nem igaz, hogy nincs megoldásuk, hanem azok egyszerûen nem megismerhetõk- "irracionálisak". Fermat- a jogász- felfedezte az irracionális egészek fogalmát, és jókedvében, tréfásan kódolta azt. Hogy a tudósok, akik nem ismernek tréfát, megértsék? Ebben nagyot tévedett! Irracionális egészek ma sincsenek. Amelyeknek csak a bináris számkörben ismerhetõ a legelsõ számjegye: az egység! Nos- ezt...bizonyítottam, és csak azután értettem meg, hogy mire gondolt Fermat. Azt pedig, hogy mire gondolt Frey, és A. Wiles már ki lehetett elemezni. Mert szerintük nincs semmilyen megoldás. Ez alapvetõ különbség, ami bizonyítja, mit nem bizonyítottak. Egy segédtételnek, amit Wiles bizonyított, amely az elliptikus egyenletek nem minden fajtájára érvényes, általános érvényt adtak. Ezt nem minõsítem.
Az elliptikus egyenletek ugyanis nem lehetnek folytonosak abban az esetben, ha a+b+c=0. Diszkrét értékeik vannak. Mint az elektronpályáknak, hogy fizikai hasonlattal éljek.
Érdekes.
A 43 hozzászólásdból a 75%-ot irtam. Dolgozzatok ti is.
Örülök hogy érdekesnek találod a téma felvezetését. Kicsit kitrágyalhatnánk, nem gondolod?
Ez is egy una-lom...Nyögjetek végre valamit! Hogy Wiles igen is jól tette, hogy bebizonyította amit igen, még akkor is, ha köze sincs a Fermat sejtéshez?
Sztem Freynek van igaza.
No, ez már valami. Ez egy vélemény, amin el lehet indulni. Írd esetleg fel, elég szavakban, milyen bizonyítási utat ajánlott. Hiszen nyilván ismered.
Az én véleményem indokolt. Mert azt állitom, hogy Fermat szerint létezik megoldás, csak végtelen, irracionális egész.
A Wiles féle bizonyítás szerint nincs megoldás. Ami azért mértékadó különbség.
Viszont az elliptikus egyenletek egy része, (amelyik nem "különc", ahogy Frey is mondja) a moduláris formákkal (Taniyama-Shimura sejtés) szerinte kapcsolatba hozható. Ez nagyon jó, mert hidat teremt a széthulló matematika két távoli ága között, ami évszázados törekvése annak. Ám hogy ehhez milyen "bizonyitási formula" tartozhat, ami a Fermat sejtést megoldaná így vagy úgy?
Elnézést- de ez egy fórum, ahol nem felolvasást tartunk könyvekbõl, hanem amíg lehet, gondolkodhatunk, együtt. Az pedig jelenleg éppen nem szégyen. Miért ne gondolkodhatnék akár így is?
Bár Fermat sem mond hülyeséget, fõleg az tetszik, hogy F0 = 3, F1 = 5, F2 = 17, F3 = 257, F4 = 65537
No, elteszem magam holnapra, hiszen nektek is fel kell készülni, már aki akar. De nagyon érdekes téma ez is- nincs igaza annak, aki azt irta, hogy nem. Mert Fermat- tudott valamit, az tuti. Amire csak azért nem jöttek rá századokig, mert a szedõ, vagy a szerkesztõ nem tudta elviselni, hogy ne legyen pont egy mondat végén! És odabiggyesztett egy bizonytalan, inkább vesszõnek tûnõ írásjelet, ahol Fermat azt jelezte- hogy nincs vége a mondatnak, hogy az végtelen Ugye milyen idegesítõ, hogy nincs vége? Így könnyen lehet, hogy valójában egy egyszerû szedõ, vagy szerkesztõ okozott több évszázados fejtõrést a tudósoknak, megmentve azonban egy megtört, szerelmes milliomos életét! Mert az is valami!
Nos- a Fermat számok is azon a gondolatsoron fekszenek, ahogyan a Nagy sejtés bizonyítható. Mert bizonyítható, hogy a 2kn+1 alakú számok mind egytõl- egyig csak a változók osztói kell, hogy legyenek. Ezen az úton haladt késõbb Sophie Germain is, aki Gaussnak bizonyította a 2n+1 alakú prímek változó- oszthatóságát. Csak azt nem volt könnyû bizonyítani, hogy az mindre igaz! És mert ilyenekbõl pedig végtelen sok van, a szorzatuk (és más primeké) adja az irracionális egészeket. Fermat pont ezt bizonyíthatta... Hogy utána leírja: "mert nem fér el a margón". Hogy mi a köze ehhez az elliptikus egyenleteknek és a moduláris formáknak? Hiszen ez a "Hatványösszegek elméletének" a része! Amivel Fermat is sokat foglalkozott.
Innentõl kezdve már csak a bizonyítást kellene prezentálnom. De azt itt képlettel nem vállalom. Van, ahol leírtam.
Még felírom a saját "bizonyitási formulámat", amihez hasonló lehetett Fermaté is.
„Lehetetlen a....=0 azonosságot p>2 prímszám hatvány esetén nullától eltérõ természetes (összetett, relatív prímszám) változókkal felírni, mert azok minden osztójához igazolható valamely nagyobb dn prímszámosztó létezése, s így NEM FELÍRHATÓ!”
Nagyjából ez az, amit bizonyítanom kellett, és amit Fermat elsõként megtett. (Lényegében ugyanaz, mint hogy "nem fér el a margón")
de még pinát is csak elméleti síkon láttál az is biztos :DD
Jézus, zárja be valaki ezt a sz@rt mielõtt ez a tag bemásolja az egész wikipédiát.
Én pedig pont azt hittem, amikor megláttam a topikot, hogy ez is csak egy unalmas, semmitmondó "bemásolom ide a fél wikipédiát, hogy nagyon mûveltnek tûnjek" topik és bár természetesen részben az is, de azért elég mókás az, ahogy forrai "fogalmaz" és szerkeszti/tördeli a kommentjeit. :) Szerintem van még úgy 100 hozzászólásnyi erõ a topikban. :)
Hogy valami ON-nal is hozzájáruljak, a cseheknek bélyege is van a dologról:
Sztem nagyon is jó téma, és ez a mondat kifejez egy csomó mindent, amit Fermat - aki bíró volt, mint tudjuk - fogalmazott meg. "To divide a cube into two other cubes, a fourth power or in general any power whatever into two powers of the same denomination above the second is impossible, and I have assuredly found an admirable proof of this, but the margin is too narrow to contain it" És nincs pont (.) a mondat végén, lehet, hogy a végtelenségre utal, de lehet, hogy csak elfelejtettem bekopizni. És persze Wiles-nak is igaza lehet, hiszen "Mathematicians aren't satisfied because they know there are no solutions up to four million or four billion, they really want to know that there are no solutions up to infinity."
Végigolvastam az Ön által nyitott témát, amelynek 75%-át valóban Ön produkálta, ám kínszenvedés volt az egész. Hogy miért?
Gyakorlatilag nem derül ki, hogy Önt az említett régi nyomtatott dokumentum margójának szélessége zavarja jobban vagy az, hogy az említett Fermat úr - vagy valaki másé a dicsõség egy bizonyításban. Nem maga a sejtés és annak bizonyítása(i) az Ön témája, ez egyértelmû.
Ezek szerint nem maga a sejtés, a bizonyítás vagy maga a matematika érdekli, csupán egy margó szélessége, és hogy azon volt-e kézírás és ha igen akkor mi, és milyen körülmények között tûnhetett el, vagy ki volt irigy rá, vagy ki kefélt a kertésszel. Ez pedig nem tudományos eszmecsere, nyisson inkább egy Agatha Cristhie témát és abban tárgyalja ki a kézírás furmányos eltûnését és a margószélesség-problémát, amit ezek után elnevezhetünk Forrai-problémának, és a sejtéseit leírhatja a fórum margójára - ha elegendõen széles az...
Udvariasan próbáltam becsomagolni, hogy értekezése a témáról áltudományos. Csak azért mert matematikusokat, matematikai tételeket, sejtéseket, bizonyításokat említ meg, a Tudományos eszmecsere témakörben való megnyitása teljes mértékben irreleváns volt.
Neked már szépen válaszoltam egyszer. Többet nem kell.
A vikipédiából csak egy képet másoltam. Többet Simon Singh könyvébõl, ahol a Fermat sejtés felírása -csak latinul- többféle változatban szerepel. Közülük az egyik talán az "eredeti" másolat? Ki minek képzewlte, azt oldotta meg. Vagy annak képzelte, amit meg tudott oldani.
Köszönöm a méltatást. Bennem valóban csak kevés erõ, ám még több munka van, és teljesítményre is képes vagyok. A Fermat sejtésen pld. vagy 30 évet dolgoztam. Amióta a Simonyi: Fizika kulturtörténetét olvastam.
Lám-Ti nagyon erõsek vagytok, csak a munka, és a teljesítmény hiányzik belõletek.
Köszi. Tudod, némelyik topik olyan unalmas! Imádom például Einsteint, ahogyan egy gumilepedõn gurigázik egy golyóval. Mert kettõvel szörnyen bonyolult lenne. Olyankor mindig szívesen kitalálnék valami mást!
Én meg azt vettem észre, hogy ahol nem tudnak valakit piszkálni ott nagy hallgatás következik. Itt is a témához nem szól senki hozzá. Van aki azt se tudja ki Fermat, de ingerenciája támadt Forrairól írni.
Kit kényszerítettek rá, hogy olvasni kell Forrait? Ha nincs jobb dolga, akkor meg ne panaszkodjon. :o)
Tõle függetlenül lehet írni? Lehet, ha van mondanivaló.
Túltettél rajtam! Eddig azt hittem, hogy csak a saját hozzászólásaim nem értem!
Az angol fordítás mondatrendje is értetlenségre, sõt- tiszteletlenségre utal! Ami azt bizonyítja, hogy a valódi tudást eltérítõ erõk nem csak itt, és ma, de az évszázadok alatt folyamatosan jelen voltak, és a tudományt az ezotéria irányába vitték. Az átlag ember pedig meg mindent beszop, csakhogy gondolkoznia ne kelljen. Ideje leülni, és a kezdettõl, mindent újra gondolni. Kezdve az egyszereggyel. Sõt- a "számoknak" egy tiszteséges definiciójával, ami ma sincs. Sõt- a definiciónak a definiciójával.
Te valamiféle sunyi lélek vagy (nem sértõ, rám is mondták egy másik topikban!) Mert ha valamit nekem irsz, akkor azt ne a lábszagú jegyzetbe ird, hanem odafenn! És ne te próbáld megitélni, mi szolgál a haza javára!
Könnyen lehet, hogy igaz, hogy ez a Forrai féle sejtés megoldása, bár szerintem Fermaté. De a Frey-Wiles bizonyítás sem Fermaté, az bizonyos! Fermat ugyanis sohasem foglalkozott moduláris formákkal. A bizonyítás, amit õk adtak, méltán nevezhetõ a Frey-Wiles Nagy Sejtés megoldásának. És a Taniyama-Shimura sejtésének. Csak a Fermaténak- nem. Sõt ez a látszólagos megoldás (hogy az a Fermat sejtésé), valójában szegényebbé tette a matematikát egy olyan elméleti probléma meglátásával, amit már sohase fog észlelni, csak amikor belezuhan, kimászhatatlanul.
"Nem maga a sejtés és annak bizonyítása(i) az Ön témája, ez egyértelmû." Ne haragudjon KATA, de amit Ön írt, az "egy értelmetlen".
Szerintem Önnek fogalma sincs, mi a Fermat sejtés, hiszen akkor arról írna. Vitatná az irracionális egészek létezését, mondván: csak irracionális törtek lehetségesek! Én meg azt válaszolhatnám, hogy nem úgy van, Ön pedig hogy de- igenis! Látja, még emnnek is nagyobb értelme lenne, mint amit eddig irt. Szinte biztos vagyok benne- valami köze van a matematikához. Mert azért a szent tehene a Fermat-Wiles tétel. Hogy valaki kritizálni meri, hogy szerinte nincs megoldás? Egy olyan tódott- fódott "bizonyítási formula", amire épül, nem bírhatja el a Wiles által kifaragott, legtökéletesebb zárókövet sem. Ezt csak úgy tûnik, a matematikusok nem láthatják? Sophie Germain, egy hölgy jelentõs lépést tett a megoldására. Tanulmányozza Ön is ezt a kérdést, én 30 évet töltöttem vele.