Fermat azt tapasztalta, hogy a kérdéses azonosságnak olyan megoldásai vannak, amelyek nem felírhatók! Ezt bebizonyította a rendelkezésre álló, részben saját maga által létrehozott matematikai eszközökkel, és ezt is üzente nekünk.
Amely eszközök számára oly mértékben rendelkezésére állhattak, hogy még én is felfoghattam, és megismételhettem velük a bizonyítást.
Egyúttal felmerülhet az is, hogy Fermat a hatványösszeg algoritmust is ismerte már, olyan formában, ahogyan azt én is levezettem, vagy ahogyan Newton- Girard képletként késõbb ismertté vált (állítólag már a 11-ik századtól is ismerték...).
A. Wiles meg azt bizonyította be, hogy nincsenek megoldások?
A dillema tehát az:
- Hogy vannak megoldások, de nem felírhatók (Fermat),
- vagy hogy egyáltalán nincsenek (Frey-Ribet-A. Wiles)?
Ez mégis csak feltûnõen nagy különbség, nemde?
A. Wiles tehát biztos megválaszolt valamit, de nem Fermat sejtését, mert azt õ maga válaszolta meg.
Azért egy ekkora baki nem hagyható szó nélkül, mert késõbb rendszerré válhat...