Van egy térképem a Föld rugalmas feszültségeirõl, amely a lemezek mozgási irányát mutatja. E szerint, amellett, hogy Afrika keleten szétszakadni próbál, északon, és Gibraltárnál is Europától távolodik.
Miután valaha meg úgy egymáshoz nyomódtak, hogy az na. És mert egymáshoz nyomódtak, a tengerfenék üledékes kõzeteit torlasztották fel egymás között. Ilyesmibõl áll Málta is.
Két gránittömb között üledékes között: úttörõ szendvics. Gibraltárnál, ahol legszûkebb a hely, az üledék fel is tornyosult! Az volt a lökhárító! Talán még a Földközi tengert is elzárhatta! Lehetett olyan, hogy az beltenger volt, de olyan is, hogy csak egy jó nagy tavacska, amit a Nilus és néhány folyó táplált? Vagy hogy nem is volt más kijárata, csak az Indiai óceán felé, amire ugyebár senki se gondolna?
És akkor meggondolta magát az Afrikai lemez, és abbahagyta a nyomulást Európa felé, mondván, hogy "lemezteleníti" azt. Persze kellett valaminek történnie ahhoz, hogy ezt tegye. Nem tudhatni, hogy az a hatás a föld mélyébõl indult, vagy éppen 20 milló km3 jeges áradat betoccsanása miatt? Mindegy! A Gibraltári olló nyilni kezdett, és garatként nyelte el az ott feltorlódott üledékes kõzetet, lehet, hogy az Atlantisszal együtt? Hiszen ha megnézzük a tengerfenék térképet, látszódik, hogy a tengerfenék ott átlag csak 200, min 400 m! És mindkét irányba meredeken lejt- máshol 1500 m mély! Az alját meg düledékes kõzetek képezik.
Lehet, hogy a gibraltári átjáró alja telve Atlantisz romjaival? Mert az a hely: ideális! Délen elefántok, északon tehenek legelésztek! Kulcsfontosságú, védhetõ kereskedelmi központ, jobbat kivánni se lehet! Gazdasága megengedhette néhány olyan költséges tudós fenntartását is, mint Hermesz háromszor magasztos, aki nem átallott a munkájáért reggel egy féldecit, este meg tejbe grízt kérni! (én kevesebbel beérném). Persze a Platon által említett hõforrások bomlasztották, kimarták az alapközetet is...lehet, hogy barlangátjárókat létesítve az Atlanti, és a Földközi között, ahol veszettül áramlott a víz, erodálta?
Máltán is találtak ilyen barlangokat, de Gibraltáron is!
Szóval e történet forgatókönyve nagyon is érdekes- nekem.
Mert Afrika és Europa távolodása a gibraltári üledékes torlaszt már kis elmozdulása esetén is szétzilálhatta. A gibraltári átjáró térfogata nem több, mint 100 km3. Az könnyen elporlódhatott a környezõ, iszapos tengerfenéken.