Ez nem Atlantisz történet, de az is lehet. Egyszer megláttam azt a diagramot (http://www4.ncsu.edu/~jpliu/sealevel/Liu_Postglacial_Sealevel.jpg,)amely a világóceán szint változását mutatta csak az elmúlt 25000 évre, a jégkorszak végén. Lépcsõzetesen változik a tengerszint, vagy 140 métert. Lehet, hogy még a Gibraltár is száraz volt, a Földközi meg egy beltenger? Azonban a legérdekesebb, hogy kb. 7000 éve meg sokkal magasabb volt, mint most! Érdeklõdni kezdtem, és elképesztõ dolgok derültek ki. Persze, lehet szó itt az Atlantiszról is. De mennyi más is van! Például a Máltai megalith templomok, a Hágár Quim. Japán, a szigetek, Anglia...stb. Ez roppant érdekes téma. De azt szeretném, ha ide inkább ti írnátok. Remélem a linken kívül valahogy sikerül bevarázsolnom a képet is. Ha nekem nem sikerül, tegye meg valaki más.Tengerszint
Az, hogy a tengerszint 6-7000 évvel ezelõtt méterekkel magasabb volt, valószínûsíti a Fekete tenger kialakulásának idõpontját. Ahogy a Boszporuszon a víz klezdett lezúdulni, és az óceánok szintje lecsökkent. És ha megtalálom, hozok képet arról is, hogy akkor viszont létezhetett a negyedik bibliai folyó(a Pison, vagy a Gihón?), mint átjáró, amely az Indiai óceánt kötötte össze a Földközi tengerrel? Ami most a Szuezi csatorna?).
Kép beszúrás gomb!
A tengerszint most gyorsabban emelkedik. 1994-tõl 50 mm-t. Nem semmi.
Köszi. Még próbálom feltölteni. De ti is gondolkodhattok, mit jelent 120 méter 20000 év alatt? Képzeljétek el a La Manch csatornát! Töltsön fel valaki tengerfenék szinteket is, s azután kimazsolázzuk.
"120 méter 20000 év alatt" = 6 miliméter/év, nem? Az ábrán meg lineáris növekedés van, egy sima regressziós egyenes, itt 3,125 miliméter/év hogyha 50 milimétert emelkedett 1994 óta. Úgyhogy lassul. :C Sosem lesz így Magyar-tenger.
És megvan, amit kerestem! //flood.firetree.net/?ll=48.3416,14.6777&z=13&m=7]+7 m tengerszint Kiváncsi vagyok, hogy sikerül? De ti is tegyetek fel elég képet, hogy legyen min tünõdni!
+7 m tengerszint Nem tudom, hogy lehet képpé tenni! Felnagyítva látszik, hogy majdnem elönti az átjárót! 12 m-en pedig szerintem igen! (lehet 14 m-ig)
Alexandria víz alá kerülne, Cairót nyaldosná. Ha 7000 éve ilyen volt a tenger magassága, akkor sok mindent át kellene értékelni. Akor a Hágár Quim templomot is Máltán azért vitték feljebb, mert a tengerparton lentebb állót elöntötte a víz. És a nevezetes "keréknyomok" is ott más színt mutatnak!
Hát még én se tudom de együtt kitalálhatjuk, vagy nem? Éppen írom, hogy a Hágár Quim templomot Máltán talán nem azért van magasan, mert a sziget emelkedett, ahogyan mondják, hanem fordítva, hogy a tenger emelkedett, és amikor átszakadt a Boszporusznál, tölteni a Fekete tengert, akkor lecsökkent a mai szintre. Persze, igaz, hogy a jégkorszak megszüntével csökkent az üteme, sõt évezredek alatt maga a vízszint is csökkent. De most újra nõ, és ez mást jelent. Az utolsó link azért érdekes, mert megnézheted, hol mi történne méterenként? Sajnos, a kisebb minusz vízszint itt nem látható. Ezért kerressünk olyan térképet, amely a tengerfeneket is mutatja. Akkor látható lesz, mi volt 20000 éve a La Manchenál, és Hellgolandnál. Ha pedig valaki erre azt irja, hogy az miért érdekes, akkor a smájlik között keresni fogok olyat, amelyen a falat kaparja valaki, és közbe zokog...
7 méter? kb 1 méternél több tíz millió ember halhatna meg, 3 méternél lelassulna az összes tengeri áramlat, megszûnne az óceáni éghajlat, ami egy új jégkorszak kezdete lenne. +7 métert emberi lény már nem érné meg az biztos.
De hát láthatod a térképen, hogy 7000 éve 3-4 m-el is nagyobb vízszint lehetett? Ami azután csökkent, majd újra nõni kezdett, és i.e 4000 körül még nagyobbra nõt! Mert akkor biztos elolvadt egy csomó jég valahol. És akkor, 6000 éve öntötte el a Fekete tengert. Ezt az idõszakot a diagramm nem mutatja. Nekem ez nagyon izgalmas. Most ne a jövõrõl, am múltról beszéljünk. A jövõrõl beszéljenek a meteorológusok. Vagy mi is, de csak késõbb. Vagy amikor akarunk.
Ha ezeknek nem volt hatása a kultúrákra, amelyek a vízpartokon gyorsabban fejlõdtek, hát akkor...
Ezek általában lassú változások, így nincs tömeges kipusztulás. Egy mélyföld, pld a Fekete tenger elöntése azonban emlékezetes, gyors jelenség volt. Egyébként érdekesek az éves ingadozások is a tengerszintben (~15mm)5000 m3^3 látszólag nem sok, a lehulló csapadék százalékos nagyságrendje. Talán az északi félgömb szárazföldjeinek holtideje? Vajon mi minden okozza?
Talaltam egy tudomanyos ertekezest a szorossal kapcsolatban: GIBLARTAR
ill. egy bathymetric map-et a Földközi-tengerrõl 18Mb szoval most nem linkelnem a forumba :) Akit erdekel toltse le maga...
Malta: egyszer en is voltam, ide is ellatogattam: malta Egy regi jel, bar igy fentrol sokkal latvanyosabb. (hogy mi celt szolgalhatott senki nem tudja, vannak akik Atlantisszal hozzak kapcsolatba)
Igazad van, mert a Kaspi tenger már el is tünt jóformán. "Felsõ miocén (szarmata)...(13-14 millió éve)... A Paratethys a Bécsi-medencétõl az Aral-tóig húzódó beltengerré vált, a nyílt óceánnal való kapcsolat teljesen megszûnt. A beltenger vize fokozatosan kiédesedett, és sajátos, a megváltozott feltételekhez alkalmazkodó tengeri élõvilág alakult ki".
Vagyis a Kaszpi tenger valaha tenger volt, majd édesvizû beltenger, és hamarosan mocsár lesz? Természetesen e folyamat kezdetének még köze sem volt a kulturákhoz, de a végének, a pleisztocénben már igen. Az utolsó 200.000 évet is nézve a bel és kültengerek határai többször, és jelentõsen változtak, összeolvadtak, szétváltak. Nagyon érdekelne tehát ennek az idõszaknak a térképe, mondjuk 10000 évenként, és helyenként gyakrabban is, beleértve a jegesedés határait. Mert az már érinti a kultúrákat. Elvétve akadnak ilyenek, majd bemásolok.
Nagyon köszönöm a linket, sajna, nem sikerült még megnyitnom. Valami probléma van. Amúgy az Atlantisz nekem is nagyon a bögyömben van, aziránt is tapogatózom. Málta szintén érdekes, de milyen jelre gondolsz? Mert én halványan a tengerfenéken csak egy hatalmas 2009Google feliratot látok, ami máris meginditotta a fantáziám!
Én ezt a topikot (is) komolyan gondolom, ha néha viccelõdök is. Szerintem itt lehetne együtt dolgozni, mert rengeteg a tárgyhoz kapcsolódó anyag, kép, link küldhetõ be mindenki által. Amelyek szépek is. És teóriák.
...a kis felszigeten a "canifor hotel"-tol balra (celkereszt szeru kepzodmeny a sziklaban - teny h halvanyan latszik, de nagyon szabalyos alakzat) A szintvonalas Földkozi-tenger terkephez a 18M-as ill. a 313Mb-os file-t nyisd meg.
Végre sikerült. A jel annyira szabályos, hogy leszállópályának gondoltam. De lehetett világítótorony, mert az öböl talán ó hajókikötõ. Anagy térkép és kiváló, mert szeretnék beszélgetni az Afrikai, gibraltári és europai lemezek mozgásáról. Amelyek ollószerûen nyithatják és zárhatják a Gibraltárt. Persze ha valakit érdekel. Merthogy köze van mindennek akulturákhoz az biztos.
Nagy dolog, ha valakit érdekekûl egy téma. Nekem sok témám közül az Atlantisz is az, bár ez nem csak errõl szól. Két téma: a kontinens vándorlás, és a kultúrák találkozása ez. Vagyis mindkét végébe belekaphatunk, a kultúrákba is! Lám Plas rámutaztott egy képzõdményre. Lehet hogy megalith? Olyan, mint a Platon alaprajzra az Atlantisról! Ugyebár körkörös csatornák, átjárókkal. ~90/70/50 m átmérõvel. Mondjuk: 1:10 ben?(Lemértem a Googlen). Pontos Észak -Dél tájolással. Persze nem hiszem, hogy megalit...vagy az? Az 1. diagramon láthatod, hogy a vízszint ugrásszerûen nõtt. Volt egy 30 m-es ugrása 15000 éve, egy 20 m-es ~12000 éve, egy másik 10m-es 9000 éve, és egy hasonló 6-7000 éve (az már nem látszik, az töltötte fel a Fekete tengert?) A diagramhoz adj hozzá 20000 évet!
2. Képzeld el, hogy a Kanadai 2 km magas jégmezõ lassan olvad, közepén beltenger mélyül. Rajta eltévedt zergék keresik a hegycsúcsot. Alul meg a földmeléeg lassan olvasztja, ott is gyûlik a víz. Képzeld, hogy néhány száz, vagy ezer km3 ilyen víz nekilódul, jéghegyestül, zergékkel együtt. Kanadában találtak ilyen vájt kanyonokat, és földtúrásokat. A jkéghegytörmelékbeleuszva a tengerbe azonnal megemelte annak szintjét, hiszen vitt magával törmeléket, de jegesmedvéket is, az mind tömeg! Lehet, hogy az Arktisz is így keletkezett? Szóval,ilyesmi játszódhatott le , nem is egyszer, pokoli léptékben akkor, mikor már vad indiánok, talán vikingek is táncolhattak a 80 km -rel a Gibraltár felé is rohanó jéghegyeken! (Ha már addig átvándoroltak Kanadába.) Hát ilyesmirõlis szólhat ez a topik!
A diagramhoz adj hozzá 2000 évet..."
Nagyon köszönöm a linket. Ezek a számítások 80 m vízszint növekedést is bizonyíthatnak, ha minden jég elolvad, amivan,azután, hogy már 125 el is olvadt. Ha jól értem? Vagy nem? Nem vagyok angolos! De mindez a Mohó Sapiens idejében már! Mit tudunk mi az emberi multról, ha ilyen tengerszint ingadozások, olvadások és visszafagyások lehetnek? Valakik tudták már, hogy mit jelentenek ezek! Valakik figyelmeztették Noét, csinálj hajót öreg, és vigyél mindent magaddal! Építs piramist! Jegyezd fel az emberi tudást, Hermész, különben nem lesz rétes estére! Stb. Tehát kellõen mûveltek voltak, hogy ilyesmit elõre lássanak, vagy elõidézzenek? mikor még csak repedezett a jég, óriási csattanások voltak, hogy a neandervölgyi is a barlang ajtóhoz rohant, hogy alunni tudjon! Ezt a szituciációt nehéz elképzelni, pedig bizonnyal volt. Próbáljuk meg együtt!
A tengervízszint vájta teraszokhoz tartozó kérdés az, hogy azok vajon mind csak kiemelkedtek, vagy a tengerszint volt magasabb akkor? Vagy hogy mennyi az, ami kiemelkedett, és mennyi, amivel a vízszint volt nagyobb? Mert ha csak 10 m-el volt nagyobb, mint most, akkor például a szuezi csatorna természetes hajózható viziút volt, valszeg az indiai óceán felé kifolyással, vagy változó irányú, apály- dagály folyással. Hiszen jó hosszú, és az egyik végét az Atlanti, a másikat meg a Csendes óceán nyaldosták csendesen! No. Ennyit az árapály és az emberi kulturálatlanság kapcsolatáról.
Van egy térképem a Föld rugalmas feszültségeirõl, amely a lemezek mozgási irányát mutatja. E szerint, amellett, hogy Afrika keleten szétszakadni próbál, északon, és Gibraltárnál is Europától távolodik. Miután valaha meg úgy egymáshoz nyomódtak, hogy az na. És mert egymáshoz nyomódtak, a tengerfenék üledékes kõzeteit torlasztották fel egymás között. Ilyesmibõl áll Málta is. Két gránittömb között üledékes között: úttörõ szendvics. Gibraltárnál, ahol legszûkebb a hely, az üledék fel is tornyosult! Az volt a lökhárító! Talán még a Földközi tengert is elzárhatta! Lehetett olyan, hogy az beltenger volt, de olyan is, hogy csak egy jó nagy tavacska, amit a Nilus és néhány folyó táplált? Vagy hogy nem is volt más kijárata, csak az Indiai óceán felé, amire ugyebár senki se gondolna? És akkor meggondolta magát az Afrikai lemez, és abbahagyta a nyomulást Európa felé, mondván, hogy "lemezteleníti" azt. Persze kellett valaminek történnie ahhoz, hogy ezt tegye. Nem tudhatni, hogy az a hatás a föld mélyébõl indult, vagy éppen 20 milló km3 jeges áradat betoccsanása miatt? Mindegy! A Gibraltári olló nyilni kezdett, és garatként nyelte el az ott feltorlódott üledékes kõzetet, lehet, hogy az Atlantisszal együtt? Hiszen ha megnézzük a tengerfenék térképet, látszódik, hogy a tengerfenék ott átlag csak 200, min 400 m! És mindkét irányba meredeken lejt- máshol 1500 m mély! Az alját meg düledékes kõzetek képezik. Lehet, hogy a gibraltári átjáró alja telve Atlantisz romjaival? Mert az a hely: ideális! Délen elefántok, északon tehenek legelésztek! Kulcsfontosságú, védhetõ kereskedelmi központ, jobbat kivánni se lehet! Gazdasága megengedhette néhány olyan költséges tudós fenntartását is, mint Hermesz háromszor magasztos, aki nem átallott a munkájáért reggel egy féldecit, este meg tejbe grízt kérni! (én kevesebbel beérném). Persze a Platon által említett hõforrások bomlasztották, kimarták az alapközetet is...lehet, hogy barlangátjárókat létesítve az Atlanti, és a Földközi között, ahol veszettül áramlott a víz, erodálta? Máltán is találtak ilyen barlangokat, de Gibraltáron is! Szóval e történet forgatókönyve nagyon is érdekes- nekem. Mert Afrika és Europa távolodása a gibraltári üledékes torlaszt már kis elmozdulása esetén is szétzilálhatta. A gibraltári átjáró térfogata nem több, mint 100 km3. Az könnyen elporlódhatott a környezõ, iszapos tengerfenéken.
Az említett esetben óriási nyomás is lehetett a Gibraltári Atlantisz két oldala között! És ahogy nõtt a tengerszint, az is úgy növekedett! És mikor elindult az üledékes kõzet, elsodorta néhány ezer km-re pld. Máltát? Ami persze lehetetlen. De az nem, hogy Atlantisz esetleg Málta környékén volt? Van aki a Santorini vulkán kitöréséhez kapcsolja, de az nekem túl közeli idõben. Van aki meg az Északi tengernél, Hellgolandnál sejti, de az meg túl távol van helyben! Ebbõl is következik, hogy ez a téma érdekes.
Mindez volt a felvezetés a témához. Indoklásul még hozzá (Birdo linkje után): "Sea levels during several previous interglacials were about 3 to as much as 20 meters higher than current sea level." Az interglaciális idõszakokban az óceánok szintje 3-20 m-el volt nagyobb, mint jelenleg". Vagyis az átjáró a Földközi, és az Indiai között akkor létezhetett. A Holt tenger is tengervíz alá került akkor. Hogyan válhatott Lót asszonya sóbálvánnyá, ha ott nem volt sós tenger korábban?) Sõt, a tengerszint éppen már a sumérek korában ismét felemelkedett, számos sumér várost elöntve (Akkor fedezték fel egyebek között a su.mértant? :-). Most is talán ilyen interglaciális idõ közeleg?
Kiegészítõleg a feszültségtérekép azt mutatja, hogy az olló forgáspontja valahol a Fekete tenger keleti csücskében van. Keletre záródik, nyugatra a Földközi tenger medrében nyitódik. Ezzel magyarázhatók a Vezúv, Etna, Santorini tüzes pontok. Ebbõl eredõen a Földközi tenger üledékes kõzeteinek, süllyednie kell, Gibraltárnak nyílnia kell, hogy pótolja a hiányzó kõzetet. Valójában egy kezdõdõ Földközi tengeri árokról van szó. Aminek folyamodványa idõvel egy tengeralatti hátság lehet, mint az Atlanti, csikóhalakkal, vulkánokkal, és tengeralattjárókkal.
Gibraltár mészkõrétege jura kori fosszíliákat ,korallokat, csigákat rejt. 175-200.000.000 éve, abból a korból, amikor az afrikai tektonikus lemez összeütközött a eurázsiai lemezzel. Találtam egy tanulmányt a Földközi-tenger mélytengeri állatok: történelmi fejlõdés, mélységmérõ variációk és földrajzi változásokról : tanulmány
Nem tagadom, problémás a fordítás. De ha valaki a Földközi tengeri halak életét vizsgálja, akkor a kulturákat legalább olyan érdekes lenne. És majd jobban belemélyedek a mélytengeri hal populáció változásába. Meg az is érdekes, hogy kerültek ide egyáltalán Indiai óceáni halfajok? Valaha bizonyára többségben voltak, azután lezáródott az indiai átjáró, és kinyilt az Atlanti? Apró mozaikok csak, de ha elegendõ információt gyûjtünk, akár csak ketten is, kialakulhat egy mozaik. Valójában így szeretnék nettezni, és nem ahogy a más topikokban. Megpróbálok körülnézni majd a paleontológiában, a kövületek között is.
Nem lehet, hogy akkor, amikor ütközött, a Gibraltárnál a tengerfenéki kõzet magasra torlódott? Olyan magasra, hogy a Földközi tengernek csak az indiai óceán felé nyílt útja csak. Most meg visszarugózik, távolodik, elfordulva, megnyitva a Gibraltárt?
Igen, mert azok a hegyláncok is feltorlódtak. De nem mindenütt az égig! Így nem kizárt , hogy amikor az afrikai lemez ütközött a gibraltáriaval, és az europaival, a Gibraltárnál is az üledékek feltornyosultak, talán pár száz méterre is, elzárva az Atlanti kijáratot. Ami viszont a visszafelé mozgásának kezdetekor leomlott, parányi hátságot: a gibraltári "párkányt" vagy inkább küszöböt képezve. Egy közbensõ fázisában azonban e szélsõségeknek ott egy, a tengerszinthez közeli plató alakulhatott, amelyet munkahipotézisként "Atlantiszi platónak" hívhatnánk. Platón szerint (furcsa név egybeesés) ez a plató akkora lehetett, mint M.o. régen. Feltételezhetõ, hogy még a történelem elõtti idõszakban folyamszerû tenger- csíkok kötötték össze az atlantit, és a tengert. Amelyeken az atlanti felöl irdatlan erõs áramlás lehetett a Földközi felé. És nemcsak fennt, de alagútszerûen a víz alatt is. Ezeket az alagútakat a jégkorszaki karsztvizek (esetleg felmelegedve) is táplálhatták. Általuk erodálódott az atlantiszi plato alapja. Platon leírása alapján a csatornák felett hidak íveltek, amelyek alatt vitorlások közlekredtek. A sziklafalban hajókikötõk voltak, nehogy esõ érje azokat. Nagy raktárak is. Ebbõl képzelhetõ, hogy a sziget? a terngerszint felett 25-30 m-re magasodott. Központja így a tenger által gyakorlatilag megközelíthetetlenül védett az ellenségtõl. Kivéve magát a tengert! Mert az is csak munkahipotézis, hogy valamelyik jégkorszak végi nagy áradás, amely a tengerszintet rövid idõ alatt megemelte több, mint tíz méterrel, mindez elsöprõdött, iszappá változott. Két dolog játszódhatott le egyszerere! Az Afrikai lemezbemn hatalmas elfordító feszültségek halmozódtak fel, amelyek csak elsütõ billentyûre vártak! Amihez kellõen nagy vot egy hipotetikus kanadai vízcsuszamélás, vagyis több millió m3 víz, jég, és föld beömlése 1-2 nap alatt.
Ennek a hatása a földkéregre nem elhanyagolható. ~E+19-20 joule. Több. mint az árapály energiája, ami a Holdat 40 mm-re távolítja évente a Földtõl. Amikor a hirtelen 10 m-es ugrásokat látod az 1. diagramon, ilyen összehasonlítást képzelj. Hogy az afrikai lemez ollója mondjuk 10 cm-t nyilt, amelyet üledék tömött be. De az is lehet, hogy inkább a kisebb gibraltári lemez mozdult északabbra? Mindegy: az üledékes, meggyöngült torlasz összeomlott, és elsüllyedt. ~100 km3 üledék kitömte a hézagot, iszapos, lapályos lejtõt képezve a gibraltári küszöb mindkét oldalán, és hatalmas cunamit, ami mindent letarolt...
A lemeztektonika és a jégkorszakvégi olvadás együtt intézték el Atlantiszt. "Mert oly nagy a Himalája, Azért megy sok hím föléje" ÷)
Ha a Google Earth fényképeit nézed Gibraltárnál, láthatod, hogy ott a partszakaszt "késsel vágták ketté". Ott szakadt le a törmelék, hogy eltömje azt, amit az +olló" nyitott.
Valaki tegyen be egy földkéreg feszültség ábrát...
A különféle források nem egyértelmûek. Az egyértelmû mindnél, hogy a Földközi tengerbõl indul egy törésvonal az Atlanti felé. Csak abban tér el az én forrásom,hogy viszont az europai lemezt Gibraltárnál egyértelmûen távolítja, és nem közelíti Afrikához. Illetõleg egy erõs nyírás is látható rajta. (elcsúsznak) (Most nem tudok szkennelni.) Ez egy profi kutató forrása, igaz, nem a legfrissebb. Mindenesetre a Tiéd is azt mutatja, hogy Afrika elfordul. De Gibraltár meredek partjainak földmetszete is ugyanezt bizonyítja! Mert ha nyomolna Afrika, úgy az üledék úgy eltorlaszolná Afrikát, hogy nem lenne átjáró, csak egy nagy üledékes hegy! Ami bizonyára volt is. De mert most már újra távolodik, a Gibraltár, és az egész Földközi tengeri medence - mélyül szerintem, vékonyodik ott a földkéreg. Így jogosak a derülátó jóslatok, hogy Afrika nemcsak a Vörös tengernél, de a földközinél is elszakad. És mindez nem mond ellent annak, hogy valaha, még a jégkorszak elõtt (és talán az újkorban is) a Földközi tenger nem a Gibraltárnál, hanem Sueznél volt kapcsolatban az Indiai óceánnal. Bõven magasabban, mint a Boszporusz. És valahogy odakacskaringózott az Aral tóig. Ahogy Afrika az óramutató ellen fordult, lezáródott a Szuez, és megnyilt a Gibraltár. Ez pedig akár már a történelmi korok elõtt közvetlenül történhetett.
Értem , de nem tudom. A lemezmozgások két meghatározó tényezõi, a földrengések és a vulkáni tevékenységek ábrái:
"Ahol a Nap földereng Ottan Japán földe reng!" (Bocsi ezekért, írj te is szörnyûbbeket) Végül is azt akartam kihozni, hogy nem csak egy meteorhullás, de a Föld szokásos folyamatai is kihatottak az élõ fejlõdésére, ráadásul nem is oly régen. Aminek köze lehet minden népek megõrzõdött meséihez. Vagyis az emberi kulturákhoz. Mert ha a Gibraltári szoros valóban tágul, akkor az Atlantisz összeroskadása érthetõ ott. Elég ránézni a te térképeidre is. Egy kiváló pozicióju állam, amely kultúrában élenjáró volt, bizonytalan talajon építkezett.
http://www.morien-institute.org/yonaguni.html Ez egy érdekes, 40 perces video egy japán melletti tengeralatti piramisról?
http://www.morien-institute.org/images/Yonaguni4.jpg[/IMG] Ez természetes képzõdmény?
Ez is yonaguni. A vízszint szépen megemelkedett? Vagy a szárazfökd süllyedt le?
A tengeri archeológia rengeteg ilyen megalitot talált, többségében 10000 éveseket. De nem tudja hozzákapcsolni a kulturákat még. Az egyik köuzülük persze lehetne az Atlantisz. Csakhogy lényeges különbség van azok között a kulturák között, amelyek képesek voltak, mert volt idejük helyet változtatni. Az Atlantisz azért különleges, mert országuk egyetlen viharos nap alatt tünt el. Menekvés, túlélés nem lehetett!
Nem szeretném megzavarni a gondolatmenetedet, de így beleolvasva az utolsó mondatod számomra túlságosan valótlan, ugyanis az én információim szerint az atlantisziak építették a késôbbi (Föld felszinén) kulturákat.
Nem biztos , hogy képesség kérdése volt egyes kultúráknak az életben maradáshoz.... lehet nem volt se idõ...se lehetõség a menekülésre....
Lehet, hogy rosszul fejeztem ki magam, hogy azt irtam, hogy országuk (nem a kulturájuk!) egy nap alatt veszett el? Vagy hogy te tudod rosszul, és esetleg a távolkeletiek nem így gondolják? Mindegy, örülök hogy bekapcsolódsz. Atlantisz nekem (is) egyik kedvencem, de itt többrõl, más helyekrõl, és aspektusokból is írok. Írd le, ahogyan te hogyan tudod, hiszen nagyon érdekel. Ám én nem azt fogom rá válaszolni, hogy valótlant írsz (habár az nem sértõ, hiszen nem szándékosan teszem azt, ha teszem is), hanem úgy válaszolok, hogy ez- szerintem jó, az meg mondjuk tévedés.
Ezt nem értem, nálam kinyilnak. A képberakásban egyébként bizonytalan vagyok. De a 46-os hozzászólásról ránavigálhatsz.(http://www.morien-institute.org/yonaguni.html). Vagy az se jön be? Ott van egy 39-perces videó errõl. Egyébként a "Mélység Titkai" (Graham Hancock) is ilyesmirõl szól.
Én is pont erre gondolok. Hogy ezek a templomok lassan süllyedtek el, mint például Máltán, ahol feltételezhetõ, hogy elõbb a tengerhez közeli Mnajdra épült meg i.e 3500-ban, majd 500 év múlva talán éppen a lassan emelkedõ tenger elõl feljebb vonultak? Csak feltevés, hogy ez nagyjából az emelkedõ tenger által a Boszporusz átömlésének (Fekete tenger), és esetleg egy "keleti indiai óceáni átjáró kialakulásának idõpontja. A Fekete tenger kialakulása egy évszázad alatt leürítette az óceánokat néhány méterrel, az átjáró megszünt, sós mocsarakat hagyva maga után. Most pedig újra emelkedik már a tengerszint. Nagyjából abban az idõben is több sumer várost is elárasztott a tenger. Ez egy külön érdekes téma, azonban atlantisz 5-70000 évvel elõbb volt. Késõbb is voltak katasztrófák, pld. a Santorini vulkán kitörése, ami szintén elsorvasztott egy civilizációt, (Kréta, ami azonban máshol tovább élt. Nyilván azért, mert már akkor se mindenki a központban élt, hanem távoli területeken is voltak telepeik, kereskedelmi és vallási központjaik. Így a fejlett kultúrájuk fennmaradhatott.
...azonban Atlantisz 5-7000 évvel elõbb volt...
Ez a topik részben azért is indult, mert egy másik topik azt kérdezi, hogy buták voltak e a "régiek"? És sokan mondják: butábbak mint mi! (engem kivéve, mert engemet is többen azok közé sorolnak).:-)
Remélem nem haragszol, ha nem kapcsolódom be, de megragadom az alkalmat, hogy felhíjam a figyelmedet erre a videóra, ami számomra évekkel ezelôtt tanulságos volt, és többé kevésbé még mindig beleillik a jelenlegi "látásomba" (tudom, hogy nem vagy angolos, de anélkül már csak a '60 as évek szitje van)
Ezt a linket Graham Hancock honlapjáról másoltam. Itt egyértelmû az utalás Marocco partjaira, és a Gibraltárra. A sok lehetséges Atlantis közül én is ezt a területet fogadnám el. http://www.originofculture.com/index.htm
Nagyon köszönöm, az angollal gyerekkorom óta küzdök, már majdnem olyan rosszul megy, mint magyarul :-). Szóval sok mindent értek, a többit a fordítás segít... Én azt gondoltam, hogy ebben a témában izgalmas léehet a geodézia és a történelem kapcsolódása.
A téma több mint izgalmas. Ez a téma annyira bizzar, hogy teljesen érhetô miért 100% ban hamis a hivatalos történelem. (és sok más kapcsolódó ág) Nekem már meggyôzôdésem, hogy a Föld egy eltérített bolygó, a rabok bolygólya, ahol a rabok - bármennyire hihetetetlen is - mi vagyunk. Egy mesterségesen összeállított Naprendszerben egy hoplografikus illúzióvilágba (matrixba) zárt energia termelô és tároló rabok vagyunk.... ehhez nemigen találtam még igazán beszelgetôpartnert otthon..
..bocs, de most épp országot váltok, (nem, nem dimenziót) holnapig nem leszek
Azt még nagy nehezen meg tudom érteni, hogy az emberek egy része elutasítja, ellenségnek, hamisnak tartja a tudományt és inkább valamilyen hithez fordul, ami segít fenntartani annak az illúzióját, hogy az élet sokkal szebb, mint aminek látszik, hogy van reinkarnáció ill. aki felügyel minket, és még sok oka lehet. Nade ilyenben hinni, miért lenne "teljesen érthetõ" - egyáltalán feltételezhetõ - ez miatt 100% hamis történelem, ráadásul ha ez lenne az igazság és képesek lennének történelmet hamisítani ennek elrejtésére, akkor gondolod, hogy pont az az ember a videóban, meg te rájöhetnél erre? Nem csodálom, hogy nem találtál igazán beszélgetõ partnert erre, ezekszerint az oktatás valamennyit mégiscsak számít, hogy az emberek nem hisznek el minden ilyesmit :D (ám én is csak egy beépített ügynök vagyok nyilván, aki megpróbálja elrejteni az ilyen titkot -.-' )
Hát, megmondom õszintén, ilyen rabokkal akik mi vagyunk nem sokra mennek a rabtartóink, hiszen nemhogy nem termelünk energiát, hanem inkább eléggé növeljük az entrópiát! Szerintem ha léteznének, folyamatosan zokognának miattunk, megátkozva az idõt, és helyet, hogy rabtartóinkká váltak! Inkább az a véleményem, hogyha valami itt nem jó, a természet vagy a humán tudományokban, és az életünkben, arra magunknak kell rátalálnunk, és kijavítanunk. Én ebben serénykednék.
Lám, én sem arról beszélek itt, hogy nincs lemeztektonika, hanem arról, hogy miatta egykor nem a Gibraltári szoros, hanem egy feltételezett keleti átjáró is táplálhatta a Földközi, és egyéb késõbbi beltengereket. Ezzel egyfelõl kiélhetem a "butáskodási" hajlamomat, másfelõl sokat tanulhatok, ha valaki belinkel vagy beír valami jót.
Valamiben azért veled is egyet tudok érteni. Abban, hogy mennyire számít az oktatás. Hihetetlenül fontos. Ha ugyanis a fake infokat táplálják az emberek fejébe, és közben az egyén az agyának csak a bal felét képes használni, teljes mértékben le van vágva a "világhálóról". Egyedül csak azt a világot képes érzékelni, ami az "energiahalmaz", vagy mindenség parányi töredéke...
Erre is azt tudom mondani, hogy az öt érzékszervünk az "energia" csupán 0,001%-át dikódolja, és mi ezt hisszük a világnak. Az energiát a nem ezen a szinten tartókodó entitásoknak termeljük, akik szintén nem a mi sikunkon nem "anyagi" formában léteznek.
Abban viszont egyetértek, hogy a megoldást mi magunknak kell megtalálni itt, és most, mégpedig úgy, hogy "Kyilkhor testét három szinten egyszerre döfjük át"..
Giuliana Contorto asztrofizikus véleményére is figyelhetnél, mint hogy ott keresed a megoldást, ahol kizárt megtalálni...
Én minden megoldásra nyitott vagyok. Tudok négyzetgyököt vonni, és szeretek álmodozni is.
Itt viszont arról van szó, hogyan változott a tengerszint, és annak mi a kapcsolata a kulturákkal. Mert úgy gondolom, hogy létezhettek olyan, technikailag talán nem kiemelkedõ, ám filozófiából 5-ös kultúrák, amelyek hagyományoztak ránk igazi tudást. Amelyeket, ha nem veszünk észre, elmegyünk mellettük, hogy helyettük talmi kacatokért hajoljunk le. Nem mondom, hogy off, amit írsz, én is írok ilyesmit máshová. De ebben a topikba szeretném a H2O útját nyomon követni 4,5 mrd. éven át, Gondvánával, a Becsuána - földdel, és Rákosligettel eggyütt. Hogyan jelent meg itt a Földön a víz? Igaz hogy üstökösök üstököztek a Földdel? Én ezt kevéssé hiszem, mint ahogyan azt se, hogy a Holdat egy nagy, kövér bolygó szakította ki a Földbõl. Szóval,hogyan keletkezett a Föld, a Hold? Hogy jelent meg itt a víz? Hogyan alakultak a szárazföldek, és az óceánok? Milyen kultúrák éltek rajtuk, és mióta? Csak 2 millió éve? Mikor és hol keringet a Nap, a Föld, a Hold?
Hiszen a Földünk is egy ûrhajó!
Definició: "A Föld olyan ûrjármû, amelynek tömege kellõképpen nagy ahhoz, hogy olyan légkört megtartson, amely megvédi a különféle kozmikus sugárzásoktól, légköri jelenségeivel a hõterhelést elosztja. Ezáltal az ûrhajósok rajta nem belül, hanem kívül is járhatnak, miáltal a belseje megtölthetõ jó sok forró anyaggal, hogy nagy tömege lehessen.
Egy ilyen ûrhajó, ha az energiaforrása is vele megy, nagyon hosszú ideig létezhet, ami kell is, mert a tapasztalat szerint az igazán értelmes élet kialakulásához minimum 5 mrd. év kell..."
Sajnos a fõ témával kapcsolatban nem igazán tudok érdemben hozzáfûzni, az biztos hogy érdekes téma. A tengernek, vagyis magának a víznek is már egyénre is van hatása, de hogy a tengerszint változása... mármint hatása annak is biztos volt, de nem tudom, hogy érdemes-e ezt külön kérdésként felvetni.
A víz idejöttét azthiszem úgy magyarázzák, hogy egy nagyobb eltérített üstökös zápor hozta, mindenesetre arról még tényleg nincs egyértelmûen elfogadott magyarázat (ahhoz nyilván legalább kellene valami bizonyíték, hogy ilyen "rövid idõ alatt" ennyi üstökös becsapódhasson, mert a víz már a Föld elég korai stádiumában megjelent). A hold kialakulása ezzel szemben viszont elég erõsen bizonyítva van, modellek, számítások, ûrbeli megfigyelések, ráadásul gyakorlatilag másképpen nem is igazán lehetne megmagyarázni. Bolygó befogása pl. kizárt lehetõség, egyszerû fizikával át lehet gondolni, hogy hogy állhatott volna pályára ilyen pályára egy bolygó, ami olyan sebességgel jött, hogy "utolérje" a Földet :)
A definíció amúgy elég érdekes, én azért vitatkoznék vele! Hasonló tömegü bolygók azért elõfordulnak, ami még létszükséges az a légkör összetevõi, a naptól való távolság, a bolygó tengely körüli forrása és dõlésszöge, a mágneses mezõ (ami gyakorlatilag megvéd minket a napszéltõl, meg sok más dologtól!), az elosztásban segítenek szintén a földrajzi tényezõk (hegységek, óceánok).
A vizet agyagtartalmú aszteroidákkal magyarázzák (agyagásványokban sok a kötött víz), és valóban elég korai stádiumba feltételezik a dolgot. Annyira, hogy akkor, amikor elkezdtek ezek hullani, akkor még kevés volt a Föld tömege ahhoz, hogy légkört tartson meg.
Forrainak meg mondhatod, hogy "egyszerû fizikával át lehet gondolni", szerinte például a gravitáció taszít...
A definició tréfás, persze, de az is lehet, hogy nem? Én gondolok a Naprendszer és a Hold egy másik keletkezési elméletére is (amit elvetettek régebben) a bolygók Napból történõ kiszakadása elméletére. Az általad említett ütközéses Hold keletkezés a lehetetlen "bolygó porbacsomósodási elmélet" egy szükségszeû vadhajtása, ami szembeszáll az égimechanika alapvetõ törvényeivel.
A bolygó kiszakadási elméletben viszont a Napot csak plazma állapotú óriás gázbolygók hagyhatják el, amelyek gyorsan hûlõ atmoszférájából, még az útjuk elején "kondenzálódnak ki" elõbb a szilárd, késõbb a vízjég, még késõbb pedig a metán bolygók. Az utóbbiák már távol a Naptól, fûzérként kísérik a gázbolygót az útján, és állnak pályára azok körül. Ez egy dinamikus keletkezési elmélet, már csak azért is, mert utána az árapály még jó sokat, a Földet 20-30 Milló km -el távolította õket el a Naptól. Ugyanígy minden bolygó, sõt csillag is az árapály miatt távolodik most is. A Föld pedig már kezdetben is így tartalmazott hidrogént, oxigént, miért ne? éS ahogyan hûlt, a szedimentáció révén azok kigázosodtak. Elõbb mint gáz, azután gõz, késõbb mint víz, kondenzálódtak. Vagyis a víz kezdettõl fogva itt van velünk. A Hold pedig akkor vált ki a Földbõl, amikor az éppen kikondenzálódott, és a gázbolygótól kapott kezdeti forgásimpulzusa a lehûlése következtében 1,3 órás kritikus fordulatra gyorsult. Ekkor, még olvadékként szakadt ki belõle (szinte vastag folyamként vágódott ki az ûrbe) a felszínérõl a Hold. Ezért a Hold: Földleányka, ha úgy vesszük, a Nap dédunokája. Vagyis: NAP- Gázbolygó- Föld- Hold... Ez a Naprendszer leszármazási sorrendje. Valakiknek nagyon tetszik a porkorongos "porbacsomósodás", ám az szerencsére lehetetlen. Mint mondtam, égimechanikai paradoxon. Lásd Szaturnusz övek.
Légyszi, mondd el a Zérónak, hogy a gravitáció nyugalmi állapotban nemcsak vonz, hanem taszít is : így van egyensúlyban. (A tömeg ugyanis gyorsulási vektor forrás és nyelõ). Ebbõl az egyensúlyából csak az zökkenti ki, ha gyorsul, kanyarodik, vagy egy másik tömegpont van közel, vagy ha valaki hülyeséget mond. Még akkor is, ha a hülyeség tömeges. Mert a tömegnek még a tömeggel szemben is tömege (bocsi- igaza) van.
Kedves Zéró. Nem tesz jót a renomédnak, ha ilyen szemmel láthatóan csúsztatsz, és csak felét állitod annak, amit én mondok. A taszító gravitáció ugyanis nem az én találmányom, az indexen megismerhetõ. Így szembe állitasz azzal, aki azt kitalálta. Ne fondorlatoskodj, mint azt a heliség kalapácsa tette Petõfi ismert versében. Ha megkérhetlek téged, és bárki mást, meg ne próbáljátok azt terjeszteni, hogy szerintem a "gravitáció tömegtaszítás"! Legyetek szívesek csakis így: "a gravitáció az tömegvonzás, és tömegtaszítás, vagyis egy zárodó, a tömegpontból induló és oda visszatérõ vektor áramkör (fluxus)." Sajnos, így ugyan túl hosszú, és elfelejtetitek, de legalább nem hivatkoztok rá rosszul.
Az, hogy mit ír az index, és mi a tudomány mai állása, szerintem az a kettõ eltér egymástól. Nem kell hinni annak, amit különbözõ internetes site-ok írnak le, mivel legtöbbjüknek nincs tudományos tapasztalattal alátámasztva a mondanivalója. Találkozni oltári nagy "baromságokkal" a legtöbb helyen sajnos, s a legtöbb ember nem is néz utána ezeknek, hogy valóban igazak e. Még a legismertebb online enciklopédia, a wikipédia is hibásan van szerkesztve sajnos, így mit várjon az ember egy index szintû oldaltól. Persze nem mondom, hogy nincsen igazság abban, amit ott leírnak, mert biztos van, de nem minden feltétlenül úgy van, ahogy ott le van írva. Az internet nem szentírás. Ha minden adatot és ideológiát az internetrõl tanulna az ember, vajmi keveset tudna a világról. Tehát nem mondom, hogy ne higgyünk az interneten leírtaknak, de ne bízzunk meg benne feltétlenül, fõleg nem a tudományos dolgokban, azokról szerencsésebb saját magunknak meggyõzõdni különbözõ releváns forrásokból.
Egyébként kettõ esélyt kaptál, mindkettõt eljátszottad. Nem beszélgetni akarsz, hanem a saját elmebeteg faszságaidat terjeszteni. Ahhoz én nem kellek. Téged nem érdekel, hogy hülyeséget beszélsz, nem érdekel az sem, hogy miért nevezem a mondókádat hülyeségnek, innentõl nincs semmi alapod arra, hogy pattogj. Egy kis beképzelt mitugrász pöcs vagy, ezt a bánásmódot érdemled, amit kapsz.
Nos, ha csak a H2O útját szeretnéd nyomonkövetni itt, akkor nem offolok tovább. Sok sikert hozzá (azért majd ne feledd amit mondtam: a Világot egy dobozban kutatod, amibôl azért nem látsz ki, mert a falait magadnak szabtad )