Igen, mert azok a hegyláncok is feltorlódtak. De nem mindenütt az égig! Így nem kizárt , hogy amikor az afrikai lemez ütközött a gibraltáriaval, és az europaival, a Gibraltárnál is az üledékek feltornyosultak, talán pár száz méterre is, elzárva az Atlanti kijáratot. Ami viszont a visszafelé mozgásának kezdetekor leomlott, parányi hátságot: a gibraltári "párkányt" vagy inkább küszöböt képezve.
Egy közbensõ fázisában azonban e szélsõségeknek ott egy, a tengerszinthez közeli plató alakulhatott, amelyet munkahipotézisként "Atlantiszi platónak" hívhatnánk. Platón szerint (furcsa név egybeesés) ez a plató akkora lehetett, mint M.o. régen.
Feltételezhetõ, hogy még a történelem elõtti idõszakban folyamszerû tenger- csíkok kötötték össze az atlantit, és a tengert. Amelyeken az atlanti felöl irdatlan erõs áramlás lehetett a Földközi felé. És nemcsak fennt, de alagútszerûen a víz alatt is. Ezeket az alagútakat a jégkorszaki karsztvizek (esetleg felmelegedve) is táplálhatták. Általuk erodálódott az atlantiszi plato alapja. Platon leírása alapján a csatornák felett hidak íveltek, amelyek alatt vitorlások közlekredtek. A sziklafalban hajókikötõk voltak, nehogy esõ érje azokat. Nagy raktárak is. Ebbõl képzelhetõ, hogy a sziget? a terngerszint felett 25-30 m-re magasodott. Központja így a tenger által gyakorlatilag megközelíthetetlenül védett az ellenségtõl.
Kivéve magát a tengert!
Mert az is csak munkahipotézis, hogy valamelyik jégkorszak végi nagy áradás, amely a tengerszintet rövid idõ alatt megemelte több, mint tíz méterrel, mindez elsöprõdött, iszappá változott.
Két dolog játszódhatott le egyszerere!
Az Afrikai lemezbemn hatalmas elfordító feszültségek halmozódtak fel, amelyek csak elsütõ billentyûre vártak! Amihez kellõen nagy vot egy hipotetikus kanadai vízcsuszamélás, vagyis több millió m3 víz, jég, és föld beömlése 1-2 nap alatt.
Ennek a hatása a földkéregre nem elhanyagolható. ~E+19-20 joule. Több. mint az árapály energiája, ami a Holdat 40 mm-re távolítja évente a Földtõl.
Amikor a hirtelen 10 m-es ugrásokat látod az 1. diagramon, ilyen összehasonlítást képzelj. Hogy az afrikai lemez ollója mondjuk 10 cm-t nyilt, amelyet üledék tömött be. De az is lehet, hogy inkább a kisebb gibraltári lemez mozdult északabbra? Mindegy: az üledékes, meggyöngült torlasz összeomlott, és elsüllyedt. ~100 km3 üledék kitömte a hézagot, iszapos, lapályos lejtõt képezve a gibraltári küszöb mindkét oldalán, és hatalmas cunamit, ami mindent letarolt...
A lemeztektonika és a jégkorszakvégi olvadás együtt intézték el Atlantiszt.