"A 140 négyzetkilométeres jégóriás nagyjából tíz évvel ezelõtt szakadhatott le a déli-sarki jégrengetegbõl és jó ideig csak lassan úszkált a jeges kontinens körül,"
Ez tehát csak nemrég történt, és a leszakadás pillanatában azonnal ~20-100 km3-el megnövelte az óceánok víztömegét, ami ~0,1-0,3 mm szintnövekedést is jelenthetett.
Na jó, de ez így is 50-100 ezerszer kevesebb, mint az egymillió! Az elképzelhetetlen!
Nem elképzelhetetlen!
Mert a szárazföldek peremén, szigeteket áthidalva, vagy konzolosan több km magas jéghegyek is felnõhettek, hatalmas területeken, és olvadáskor zuty, leszakadtak.
Arkhimédesz törvénye szerint pedig amint a vízbe értek, annak a szintjét még a kiálló csúcsuk is megnövelte, de azonnal. Hogy micsoda cunamit indítottak el akkor, azt a népek mondái tartalmazzák.
Az Ararát persze 5000 m magas, ahhoz kisbolygó becsapódás kellene. Ám egy olyan hatalmas jégtömb se semmi, ami 2000 m-t zuhan!
Annak elméleti zuhanási sebessége függõlegesen ~200 m/s
Fajlagos energiája pedig csak 10000 szer kisebb, mint egy 20 km/s sebességû jégmeteorité. A tömege viszont milliószor nagyobb!
Ha tehát felteszed a kérdést: mi a rosszabb: egy 1 km átmérõjû jégmeteorit 20km/s becsapódása, vagy egy 1Mkm3 tömegü jég-vízelegy elindulása 2000 m- magasról, akkor látni fogod, hogy az utobbi vagy százszor rosszabb.
Egy olyan "kis" meteorittal csupán egy 100x100 km- es jéghegy zuhanása is kb. egyenértékü.
Van az NG-n(?) egy kisfilm: mi lenne, ha egy vulkán összeomlana? Mekkora cunami keletkezne? Hát még az is kismiska egy ilyen földszakadás- jéginduláshoz képest!