De van még egy furcsa dolog: az ún fõsorozatbeli csillagok kb. 6 Mrd éve egyszerre kezdték el a fúziót. Miért?
És az is miért van, hogy a bolygók is egyidõben kezdtek csomósodni, állitólag 4,5 Mrd éve?
A bolygók csomósodási elmélete jelenleg az elfogadott, holott nemigen tapasztalható, hogy egy rendezett keringési körben bármi is csomósodik. Sokkal inkább széttöredezik.
Tehát az a fajta csomósodási elmélet, amirõl a Naprendszer bolygóival kapcsolatosan beszélnek, szerintem nem állja meg a helyét.
Én úgy gondolom, hogy a csillagok stabil fuziójához nehéz elemekre volt szükség: elsõsorban vasra (a Napban is van), mert az a legstabilabb. És az valahonnan, egy hatalmas kohóból(Zeusznak hívom), ami az Univerzumunk kollapszusa során alakult ki, kb. 5-6 Mrd éve érkezett ide, hogy "megtermékenyítse" a Tejút békésen legelészõ csillag- tehénkéit.
A fúzió kezdetekor pedig olyan instacioner folyamatok játszódtak le, amelyek gázbolygók kilökõdéséhez vezettek a Napból.
A Naprendszer minden más anyaga, a Földszerû bolygók, és a meteoritok is belõlük kondenzálódtak ki. Legelõször a nehéz elemek, ezek még a Nap körül álltak pályára (pl. Föld). A víz és a metán holdak viszont már követték a gázbolygókat.
Ami pedig a legszebb: hogy a legnagyobb, a legelsõ gázbolygó (Anonymus -1 nek neveztem)még a Naprendszerbõl, sõt a galaxisból is kirepülhetett! Õ (is)lehetett a Plutó,a Szedna, és a legtávolabbi üstökösök "mamája".
Ezekrõl rengeteg gondolatom és számításom is van. Valakit érdekel?