A Hubble törvény - árapály kapcsolat bizonyítási modellje valamely kvázi- homogén "központi" gömbi tömeg (univerzum, Föld) felszínéhez közel keringõ "távoli" tömeg viszonylatában a következõ:
1. A távolodó tömeg energiájának növekménye közelítõleg a dr sugárral arányos.
Ahol m,M tömegek, R a központi égitest sugara, r a távolságuk.
Φ: árapály csatolási tényezõ (saját paraméter), ami a központi égitestre jellemzõ energia disszipációs tényezõ, 0...1,0 közötti értékû. (elõzetes becslés alapján univerzumokra, fekete lyukakra 1-hez közeli, csillagokra, gázbolygókra 1E-5...1E-6; Földszerû szilárd-folyékony bolygók 1E-7-9; merev pl. jégbolygókra <1E-9)
Δω forgásperiódus különbség (központi-távoli)
sinβ^2 =(R/r)^2 a távoli égitestbõl a központi felé indított szög szinuszának négyzete.
k: formatényezõ, a tömeg és a sebességelosztástól függ, homogén, szilárd gömböknél ~2/5, Hold- Föld viszonylatban <0,1
A helyzeti és az árapály energiák egyenlõségébõl adódik a Hubble távolodási sebesség képlete:
Behelyettesítve ezeket a tényezõket, a sugár- távolodási sebesség függvény bármely változása érthetõvé válik.
A távoli cefeidák nagyobb távolodási sebessége ugyanúgy, mint a Hold 40 mm/év, és a Föld a Naptól, ami számításom szerint 2m/év, a Plutóé ~70 m/év, és amelyekrõl tudomásunk sincs.
A galaxiskarok távolodása, szétnyílása, sõt visszazáródása is szintén árapály jelenség.
Galaxisra még csak becsléseket végeztem.
Hiszen a felvett tényezõk sokoldalú kisérleti ellenõrzést igényelnek, ami el sem kezdõdött még.
A galaxis formatényezõje (K) sokkal bonyolultabb, és a távolsággal minden paraméter másképpen változik, mint a gömb esetén.
Hiszen amig a csillag még a galaxisban van, külsõ és belsõ tömegek árapálya ellentétesen hat rá.
Ahogyan a Jupiter holdak árapálya nemcsak a Jupiterre, de a többi holdra is hat.
Minderrõl vagy 200 oldalt irtam, szeretném rendezgetni, és ellenõriztetni.
Valóban alapjaiban irja át a fizika ezen részét.
A honlapomon ott van a tartalom jegyzéke, és a fõbb eredmények, amelyek magamat is megleptek. Például a súlyponti tömegközéppont viszonylagossága más tömeg jelenléte esetén. (Hát már a tömegközéppontban sem hihetek?).
Pedig a gravitáció alapjait nem is érintik, azt egy másik tervezett (soha el nem készülõ?) kötet: a Töltés- Fizika tartalmazná. (Ahol nem fizikai, hanem "tudati töltések" a fõszereplõk...)