A jó fogyasztónak, az olcsó bérmunkásnak és a jó szavazónak nem kell sok ész, nem kell sokat tudjon a világról. Ez így jó a felettük állóknak.
Mikor ezeket tanítják nekik megkérdik miért tanulják mindezt, mikor az életben sosem veszik majd hasznát. A tanár válasza erre a hallgatás vagy a kérdést fegyelmetlenségnek titulálja és fegyelmezésbe kezd.
Ha a valós tudás alapján buknának a diákok nagy része, akkor a pedagógusok lejjebb adják a követelményeket.
Az amerikai mûsorokban azt, aki tanul és tud azt lúzernek állítják be, épp ahogyan a mai sulikban a valóságban is. (Meg is verik õket.)
Ha valamely ember mégis értelmes lesz szitkozódva elmegy nyugatra, ahol megfizetik neki, h õ tudja azt, amit a nyugaton élõk a hasonló beállítottság miatt szintén nem tudnak.
... Lehetne még sorolni, pl: A tanári életpálya alul van értékelve, keveset fizetnek és megbecsülését is vesztette. Az általam megismert tanárok nagy része alapján azt kell mondjam, h jogosan.
Ezek a problémák orvosolhatók volnának.
A mára idõsebb értelmes emberek a 20. század során megtanulták, h jobb ha a politikába nem másznak bele. Ezért sokan vannak, akik politikai értelemben inaktívak és a lelátón a mellettük ülõnek suttogják az értelmes gondolataik. Míg a veszélytelen buták torkukszakadtából ordítanak. Eleve a politika szónak már rossz szájíze van és kerülendõ a jobb képességû körökben. Pedig bármilyen változás csak ott érhetõ el és nem pedig az olyan hozzáállással, h elmegyek néha szavazni és közben szidom azokat, akikre szavazok és engem képviselve döntést hoznak.
Röviden: Ez is el van baszva, de amíg nincsen minél több aktív ember, akik tennének ellene, addig így is fog maradni. A tömegesen képzett 1x1 ember meg csak akkor aktív, ha nincsen kenyere és cirkusza, ez pedig sztem ma még nem jellemzõ.