Nagyon részletesen kéne leirnom, mert egyelõre egy több MB-os programból következik a Hubble effektus, amit én csináltam.
Ehhez levezettem- eltérõ, kedvezõbb nézõpontból és modellbõl az árapály energia és teljesítmény képletét.
E célból be kellett vezetnem az F=0-1 "árapálycsatolási tényezõt". Ez egy olyan, a központi égitestet jellemzõ szám, ami megmutatja, hogy adott struktúrája esetén milyen nagyságrendû az a hányad, amit az árapály teljesítményébõl veszteségként hasznosítani tud? (Ez a nyakatekert ellentmondás csak látszólagos.)
Az F tényezõ mindig szinte 1-nél sokkal kisebb.
Közelítettem a Napra, ami ugye gázbolygó, és amelyben az áramlásos veszteségek dominálnak.
Közelítettem a Földre is, amelyé a Napénál is nagyságrendekkel kisebb, pedig a Földnek van tengere. Ám az árapály nem csak a tengereken, de a Föld mélyén is dúl! Nem véletlen, hogy a Hold távolodási energiája nagyságrendileg azonos a Föld belsejének a hõáramával.
Pedig a Hold évi 40 mm távolodva 10^20-21 Joule energiát igényel. Ilyen nagyságrendû a hõáram is.
Most meg képzeld a Szaturnuszt, ami sokkal nagyobb tömegü, és sokkal gyorsabban forog, mint a Föld?
Egyszóval, tárgyilagosan úgy vélem, hogy azok között vagyok, akik a legtöbbet tudnak az árapályról.
És akik ezért a leginkább bosszankodnak a mai tudomány tévutjai miatt.
És most így keresem a másodikat, aki mindezt szintén érti, hogy legalább a terhem felétõl szabaduljak.