Bocs, de most Te trollkodsz.. Jelen pillanatban nincsenek meg ra a muszaki, es a gazdasagi lehetosegek, ez igaz..
És én mit állítottam? Ugyanezt. Akkor hol trollkodok?
De az nem jelenti azt, hogy akkor nem kell ez iranyban kutatasokat vegezni, hanen "Ugyse megvalosithato" felkialtassal bevagni a sarokba, es helyette az erre koltheto penzt elszorni valami most fontosnak tuno, de hosszutavon ertelmetlen dologra..
Ezt sem mondtam. Csak éppen 50 éve is pont ugyanolyan elven mûködõ rakéták voltak, mint ma. Vannak egyéb alternatív meghajtási módok, de azok mér csak akkor mûködnek, ha már fent van cucc és akkor sem túl hatékonyak. Kevés energiával csinálnak tényleg nagyobb elérhetõ max. sebességet, csak a gyorsulásuk pocsék módon szabályozható. Nem valós alternatívák emberes ûrutazáshoz. Szondáknak megfelelhetnek.
Mindent továbbra is méregdárga és más mûszaki dolgokkal összemérve alacsony megbízhatóságú rakétákkal küldönk fel. 0,5%-nál magasabb hibát nem lehet túl stabilnak nevezni, ha emberéletekrõl van szó.
Anno a 70-es evek vegen egy IBM fonok azt mondta, a szamitogepre nincs igeny, talan 1-2 darabot fognak belole eladni a vilagon.. Jelenleg, ha kivennenk a szamitogepeket a gyartas, a kereskedelem, a kommunikacios, energiatermelesi, es iranyitasi rendszerekbol, atomjaira hullana minden...
Téves. Azt mondta, hogy személyi számítógépekre nincs igény. Tudományos célokra már akkor is léteztek brutális szerkezetek. Az akkori árból és körülményekbõl extrapoláltak hibásan. Ennyi. A technika és a környezet megváltozott. A marsi gravitáció mitõl fog?
Igenis hosszutavu tervnek kell lennie, hogy az ember kilepjen a foldi kornyezetbol, mert varhatoak olyan hatasok (klimavaltozasok (melegedes/lehules), nyersanyag hiany, polaritas valtas), es meg a fene tudja mi, ami alapvetoen befolyasoljak az ember letet a Foldon..
Ok, tervnek kell lennie, mégha nincs is jelen pillanatban értelme. Viszont milyen terv legye?
Csak a jelenlegi technológiákkal és éppen futó fejlesztések leghurráoptimistább kimenetével lehet tervezni. Ezekkel sem lehet az emberiséget átmenteni sehova. Még koncepcióterveket sem lehet csinálni, mert nincs technológia, amire alapozhat...
Azt lehet megállapítani, hogy a szükséges technológiáknak milyen paramétereket kellene hoznia. Ezt meg nagyjából most is tudjuk. Pl. a horodzórakéták fajlagos energiafelhasználásának a hatékonyságának adott hajtóanyaból kb. 3 nagyságrenddel (!) kellene nagyobbnak lennie úgy, hogy megõrizze a hordozórakéták nagy elõnyét, a szabályozható tolóerõt és tetszõleges újraindíthatóságot.
(A tetszõleges is realtív, mert az Apollo szervízmodul fõhajtómûve is csak 100-szor volt indítható. Ez a feladatvégrehajáts szempontjából kvázi végtelen, mert ennyiszer nem kellett.)
Marpedig ahhoz, hogy egyszer tenylegesen a rendelkezesunkre alljanak az ehhez szukseges technikak, mar most penzt kell kolteni arra, hogy bizonyos iranyokban legyen eroforras gondolkodni, kutatni, vagy akar a holdon bazist letrehozni, es konkret tapasztalatokat gyujteni arrol, mi lehetseges, mi nem.. Ezt nem lehet meguszni sajnos...
Ez igaz. Viszont a mértékkel és léptékkel is tisztában kell lenni. vegynük egy példát.
A Writght Flyert kis kétütemû motor hajtotta. Két kiváló kéüzgyességgel bíró technikus az addig elért tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásba való átültetésével megalkotta az elsõ levegõnél nehezebb motorral hajtott repszerkezett. A mûködési elve pofonegyszerû volt, mégis meddig kell várni rá?
(Siklórepülõt már az ókorban is lehetett volna építeni szerintem. Fa, vászon és kötél már akkor is volt. A legjobb minõségûenkbõl egy Lilienthal féle siklógép szerintem megvalósítható.)
A mai repülõgépek iszonyatosan sokat fejlõdtek a WF-hez képest, csak éppen nézd meg, hogy mekkora tudományos háttér, felkészültség és ipar kellett ehhez. A gázturbina mûködési elve is pofonegyszerû, de mégis milyen gigászi tudás és háttér van mögöttük?
Ha extrapolálod, hogy a mostani ûrhajózási technikához milyen ipar vagy technológiai áttörés kellene, akkor a végtelnbe elszáll minden. Egy hasonlattal élve, nagyobb ugrás kell, mintha a full emberi erõvel mûködõ mezõgazdaságról térnál át a teljesen gépesítettre. Ennél jóval nagyobb technológiai szakadékot kellene legyûrni. A hogyanra még senki nem tudott felelni.
Amugy konkret pelda az ozonlyuk problemaja... Ha valaki anno nem kezd el raketakat butykolni, aztan azt kijutattni az urbe, aztan mindenfele muholdakat fabrikalni, akkor nincsenek meg azok a technikai lehetosegek, amivel meg lehetett figyelni, bizonyitani a letet, es lekovetve az ezt okozo hatasokat, vegul tenni ellene..
Ez csak félig igaz, mert magaslégköri megfigyelésket végeztek héliumos ballonokkal is, csak a dél sarkkörnél folyamtos monitorozáshoz ez drága lenne. Ettõl függetlenül tényleg igazi áttröést jelentettek a mûholdak meteorológiai és klimatológia szempontból.
Soha nem tudhatjuk, hogy egy most haszontalannak tuno, es feleslegesnek belyegzett kutatas, a kesobbiekben hova vezet, es mire lesz jo..
Tény. De aki azt mondka, hogy pumpáljnuk 1000 millárd dollár évente az ûrkutatásba "csak úgy" alapon az nem fogja fel, hogy egy iszonyatos pénzmag elköltése sem változta meg alapvetõ természettudományos és fizkai korlátokat. Pl. lehetne kétszerannyiért is kereskedelmi utasszálljtókat építeni még növelni a biztonságot, de lényegében statisztikai hibahatáron belüli javultás nem lehetne elvárni.
Ha hiretelen kapna 1000 millirád dollárt bárki, akkor sem lenne a semmibõl hiperhajtómû és teleportáció...