Nyilván vannak ilyen nõk... de ez már a végeredmény! Ráadásul nem ez a többség, mert a többség még mindig inkább lenne anya, csak van akinek ez már kicsit késõn jut eszébe...
Ettõl függetlenül az anyaság ösztöne a nõk döntõ többségében benne van. Ha most nekem azzal jössz, hogy napi 8 órai munka mellett még kifejezett öröm nekik mondjuk éjszaka felkelni egy síró gyerekhez...
Az, hogy egy nõ tanult, és szereti a munkáját, még oké is. Csak, ha valami komolyabb munkáról van szó, az rendre a család rovására megy... nem hiszem, hogy errõl bárkinek is példálózni kéne...
Az ANYASÁG ( így nagybetûvel ), egész embert kívánó csodálatos feladat. Nem abból áll, hogy a világra pottyantom, aztán rohanok vissza dolgozni... azt a gyermeket fel kell nevelni... minimum 18 éves koráig ez teljes embert kívánó feladat!
Ha neked megfelel az, hogy a bébicsõsz, az óvónõ, meg az anyósod többet van a gyermekkel mint a saját édesanyja, akkor én kérek elnézést...
A "csak erre való" alattomos duma meg elég gyenge. Azzal, hogy egy NÕ "csak" ANYA lesz, én is nagyobb terhet veszek a vállamra. Ez nem degradáló... vannak nõi, és vannak férfi szerepek... tudom, hogy ez egy liberálisnak sok, de ez az élet rendje... ha tetszik, ha nem.