Már mikor kitalálták, hogy átállnak linuxra, akkor marhaságnak tartottam, mert 100000 dolog van ami egy átlagos, nagyjából képben lévõ user, windóz alatt megold. Windowsban nagyjából képben van, linux alatt meg szaladhat a rendszergazdához. A linux, teljesen jó specializált feladatokra, viszont ha a manágerek rádugják a legújabb telefont a linuxra és nem megy, rögtön gond van. Ha a vállalti hálózatra rádugják a gépüket és a szoftverek nem teljesen átjárhatóak, rögtön gond van. Ha valami egyszerû feladatra a megszokott szoftvert nem telepíthetik, mert linuxos verziója nincs, rögtön gond van. Ezek ugye még a kisebb gondok. Apróságok, mégis a döntésekbe beleszólnak. Egyrészt ugye már ez meggátolja a váltást. Hiszen, ha a managernek valami nem oké, akkor az nem oké és kész.
A másik oldal pedig: Jelenleg általánosan elterjedtek az ms szoftverek. Az MS pusztán annyit mond, hogy mostantól nem .doc hanem .docx lesz, akkor ugye mindenki áll át az új verzióra kérdés nékül. Ha az ms azt mondja, hogy xp helyett win7 van, akkor átváltanak rá kérdés nélkül. Minden gépen win van lényegében, amivel egy átlagember találkozik, úgy mint a munkahelyen, mint otthon.
Na most ezek mellett, ha valaki azt hiszi, hogy a linux jelen állapotában teret nyerhet, az enyhén szólva is álomvilágban él. Nem fog menni, pontosan annyira halott ötlet, mint a blueray-es marhaság. Ami ugye szintén nagy fantáborral rendelkezett-rendelkezik, de valójában kb. 100 emberbõl 1-nek rá valós igénye, szándéka, hogy ténylegesen váltson rá. Ahhoz, hogy a linux teret nyerjen és valóban alternatíva legyen egyszerre kellene megváltoznia az emberek hozzáállásának, a szoftvergyártók hozzáállásának, a hardvergyártók hozzáállásának. Csak így lenne elérhetõ, hogy a linux környezetet valóban mindegyik szereplõ ugyanolyan "No1" dolognak tekintse, mint jelenleg az MS-t ugye. Ilyen változás pedig nemigen lesz. Magam részérõl szerintem akkor lesz linux az irodákban, ha windows logóval árulják majd. Egész egyszerûen azért, mert az ember csordaszellemû. Ez nemcsak a felhasználóra, de a szoftverfejlesztõkre és hardvergyártókra is igaz. Csak utóbbiak a csordaszellemet, "üzleti érdeknek" hívják. Másrészt, pedig azért, mert ez ember alapvetõen egy elkényelmesedett életet él, ha nem muszáj, nem vált.