na akkor a tisztánlátás végett egy kissebb irományt átemelnék...
[size=nagy]Plazma vagy LCD? És a Full HD?
Hamar Balázs - 2008. június 6. 08:30
A plazma jobban tûri azt is, ha oldalról bámulják. Gyakorlatilag nincs benne szín és képtorzítás, míg a LCD-k hajlamosak ilyesmire, bármennyire sem életszerû a helyzet, hogy 170 fokos szögbõl nézzük a Barátok közt aktuális epizódját.
Mindkét technológiának megvan a maga elõnye és hátránya, így érdemes alaposan felkészülni, mielõtt betérnénk a tévéboltba. Melyik a jobb és miért?
Plazma vagy LCD? Ez a kérdés egyre több ember fejében ott motoszkál. Egyértelmû gyõztest gyakorlatilag lehetetlen hirdetni, de ha tudjuk, mire szeretnénk használni leendõ lapostévénket, akkor jóval egyszerûbb a döntés.
Jó hír, hogy mostanra mindkét technológia kinõtte gyermekbetegségeit, és ami legalább ilyen fontos, mindkettõ átlépett a megfizethetõ árkategóriába. 200 ezer forint alatt ma már a 100 centinél nagyobb képátmérõjû tévékbõl is válogathatunk. De vajon melyik mire jó?
Kicsiben és szabadban az LCD a nyerõ
A két technológia közül az LCD a régebbi és az elterjedtebb, ezzel találkozunk nap mint nap az irodában, de a mobilnak, sõt az õskori számológépnek is ilyen már a kijelzõje. A frissebb plazmát állítólag 1 méteres átmérõ alatt nem éri meg elõállítani, így nem véletlen az folyadékkristályos kijelzõ elõnye ebben a szegmensben.
Ezzel máris kihirdethetjük az 100 cm alatti kategória gyõztesét, ahol kiütéssel az LCD nyert. Persze más elõnye is van az LCD tévének. Ilyen például a nagyobb fényerõ, az azonos felbontás melletti kedvezõbb ár, az alacsonyabb súly, és a nagyjából 10 százalékkal alacsonyabb áramfelvétel.
Ezekbõl a fényerõ a legfontosabb, amiben az eltérõ technológiából adódóan az LCD erõsebb a plazmánál. Igaz, ez nem feltétlenül elõny, mert ez a képesség az, ami nehezíti az valósághû színvisszaadást, és ezzel az élethû képek megjelenítését.
A nagy fényerõ elsõsorban nyilvános helységekben, irodákban és szabad téren kamatoztatható, ott ahol nincs lehetõség elsötétíteni a környezetet. Ez elõnyös lehet akkor is, ha a tévét monitornak fogjuk be, bár emellett egy meggyõzõbb érv is szól. Ha az olcsóbb kategóriában nézelõdünk, gyorsan kiderül, hogy a plazmák jelentõs része csak 1024X768-as felbontást kínál, míg velük szemben már az alap LCD képernyõben is létszámfölényben vannak a pixelek. Persze egy nagyfelbontású plazmatévé gyorsasága miatt jobban megfelelne a játékokhoz, de ezért jóval többet kellene fizetni.
Otthonra a plazmát ajánlják
Az eddigiek után talán meglepõen hat, de az áruházak és a tévével foglalkozó szakik is egyértelmûen a plazma tévét ajánlják átlagos otthoni használatra. A plazmán a fekete az fekete, élethûbb a kép, gyorsabb a mozgás, bármilyen szögbõl nézhetõ és még olcsóbb is - záporoznak az indokok.
Technológia adottságait tekintve a plazma elméletben és gyakorlatban tényleg élettel teltebb színeket és igazi feketét szolgáltat, de ember legyen a talpán, aki ez alapján megkülönbözteti egy LCD-tõl. A bemutatótermekben nem feltétlenül jön át a különbség, sõt a túlzott megvilágítás néha még csúnyábbnak, fakóbbnak mutatja a plazmák képét, amit egy sötétebb szobában teljesen másként értékelnénk.
Egyértelmûen jobb viszont a plazma tévék gyorsasága nullához közelítõ reakcióidejével, bár hozzá kell tenni, hogy a modern LCD panelek 3-5 milliszekundumos válaszideje közel teljesen kizárja a korábban jellemzõ utánhúzás effektet, amely fõleg sportmûsoroknál volt zavaró.
A plazma jobban tûri azt is, ha oldalról bámulják. Gyakorlatilag nincs benne szín és képtorzítás, míg a LCD-k hajlamosak ilyesmire, bármennyire sem életszerû a helyzet, hogy 170 fokos szögbõl nézzük a Barátok közt aktuális epizódját.
A gyártók szerint mára megszûnt a plazmák két legrosszabb tulajdonsága is, a rövidebb élettartam és a beégési hajlam is. A plazma tévék 50-60 ezer, sõt az újak akár 100 ezer óra élettartamra vannak tervezve - akárcsak az LCD -, ez utóbbi 8 órás napi tévézés mellet is több mint 30 évet jelent.
A beégés ellen újabban áramkörök védik a kijelzõt, így már nem kell beégett csatornalogóktól sem tartanunk a sarkokban.
HD Ready vagy Full HD?
Ha sikerült a plazma vagy az LCD mellett lerakni a voksunkat, akkor újabb probléma jön: Full HD vagy HD Ready? Sokat foglalkozunk vele, pedig igazából nincs jelentõsége. A High Definiton - nagyfelbontású tévéadásokat a 720p (1280X720 pixel) vagy az 1080i (1920X1080 pixel) jelölésnek megfelelõ minõségben sugározzák, amelyek mindegyikét képesek megjeleníteni a HD Ready készülékek. Egy 1024X768-os plazma tévé ezt természetesen némi rontással teszi, de a kép így is szebb lesz, mint egy DVD vagy sima tévéadás esetén.
A Full HD kijelzõket az 1080p jelölés díszíti, ami az 1080i-vel azonos felbontást, de valamivel jobb minõséget takar. Ezt a különbséget csak egy Blu-ray lejátszóval, esetleg egy Full HD-s kamerával tudjuk kihasználni, minden egyéb esetben teljesen haszontalan lesz számunkra.
Ha ezen eszközök egyikével sem rendelkezünk, akkor pénzkidobás a Full HD, mivel az akár 50 százalékkal is drágább lehet egy HD Ready készüléknél.
---
remélem segítettem a tisztán látásban :)
/ezen cikk a google elsõ találi oldalán volt található (forrás: technet.hu), gondolom ha elolvasta volna néhány ember, egyrészt nem írna ide összevissza sületlenségeket, másrészt ez a topik sem jött volna létre, tulajdonképpen spóroltunk volna, idõt, energiát, billentyûkopást... :)))