Már több, mint egy éve tervezem ennek a topicnak a megnyitását. Vártam, hogy valaki elkezdi, de hiába, így ha a témakör nagyságához mérten puritán, esetleg hiányos bevezetõt írok, ne hibáztassatok!
Aki szereti a mûfajt, az pontosan tudja, hogy a blues átmenet a könnyû- és a komolyzene között. Számos további zenei mûfaj atyja. Nagyon improvizatív, hatalmas szívet igénylõ hangszeres zene. Ez a zene nem csak hangulatokat, de a hangulatok árnyalatait is képes kifejezni.
Eredetileg a topicot a kedvenc blues-zenészemnek, B.B King-nek szántam, de nem lehet különválasztani B.B Kinget a blues-tól és a blues-t B.B. Kingtõl, és ugyanez a helyzet a mûfaj többi császárával is.
Szeretném látni, hogy nem veszett ki a napjainkban futószalagon érkezõ, értéktelen, zenének nevezett zörejek hatására még az igazi zene szeretete belõletek, jó lenne történeteket olvasni nagy muzsikusokról, sok-sok linkelt jutyúb videót szájtátva nézni, ahogy az õrült, virtuóz zenészek egymással versenyt játszanak.
Nagyon kérek mindenkit: ebben a topicban ne legyen flém. Teljesen méltatlan lenne.
Kezdeném a sort egy videóval, a borzasztó hangminõségért remélem, kárpotolja a mûfaj összes szerelmesét a képi anyag, a két óriási zenész gitárjátéka, produkciója. Aki a két legendát eddig nem látta együtt játszani a közönség soraiban, sajnos ezen a világon már nem is fogja. Nyugodj békében, Gary Moore...