Azért tudták jól leírni, mert a geocentrikus és a heliocentrikus világkép között a különbség egy matematikai transzformáció. Tudományos szempontból a kétféle világkép egyformán jó használható, csak a heliocentrikus sokkal egyszerûbb, ezért praktikusan elõnybe részesítik.
A mai fizikának "csak" annyi köze van a valósághoz, hogy megmagyarázza/megjósolja a mérési eredmények jelentõs részét. Az hogy a fizikában szereplõ dolgok a valóságban léteznek-e filozófiai kérdés, mint ahogy az is hogy egyáltalán mi a valóság.
Érdekes elgondolkozni azon hogy az amit mi valóságnak tartunk egy elég korlátos érzékelési (mérési) folyamat eredménye. Ugyanúgy közvetett dolog mint, ahogyan mi ahogyan a fizikai mérésekbõl adódó fizikusi világkép is az. Ebbõl a szempontból az amit valóságnak tartunk semmivel sem valóságosabb mint az amit a fizika leír. Sõt ha az érzékszerveket vesszük akkor a fizika valósága sokkal jobban hihetõ, mint az érzékszervekkel érzékelhetõ hétköznapi valóság. Viszont a érzékszervekkel érzékel információ feldolgozása mindenkinek vele született képessége, ezért teljesen természetes. Egy hétköznapi embernek az elméleti fizikát magyarázni valami olyan, mint a vaknak a színeket. (Ez most nem sértés akart lenni.)