Nem értek hozzá, de a részecskeütköztetéses kísérletek kiértékeléséhez mennyire fontos ismerni a forrást amivel dolgozunk? A tippem az hogy ezen információ hiányában puszta sötétben tapogatózás az egész..
Odakint csak úgy jön mindenféle tömegszámú és energiájú atommag válogatás nélkül, tetszõleges irányból.. Persze, kellõen nagy minta birtokában statisztikailag nyilván be lehet lõni az arányokat, de tény hogy van néhány nehézség amelyek a földi kísérleteknél fel sem merülnek.
Az LHC detektorai meg egyenként akkorák mint egy ház, nem véletlenül, a kívánt felbontáshoz (?) ilyen nagy dögök kellenek - bármi hasonló pályára állításához édeskevés lenne még a Saturn V (N-1, ízlés szerint) is, ha nem is a tömege, a méretei miatt biztosan.. Hacsak nem felfújható a cucc :D