Nem, hanem azért, mert annál nagyobb nyomás nem kell. Valójában minél kisebb a nyomás annál jobb, de kell egy kis plusz azért, hogy a ballont kifeszítse.
"BTW a hõtágulás hatása elég fincsi lehet egy ilyen szerkezetben..."
Pontosan, régebben léghajóbalesetek és emberhalálok történtek amiatt, mert a nap rásütött a hatalmas felületre, mire az felmelegedett és a léghajó vagy elkezdett felszállni, vagy esetleg kilyukadt a gáztároló. Ezt ma már lehet kompenzálni. Pl a gázt tartályba pumpálod, hogy csökkentsd a nyomást, vagy egy levegõvel telt "lufit" tartasz a gázban és ilyenkor levegõt eresztesz ki belõle, hogy legyen hely a gáznak. Ezek a módszerek egy része igazán mai technológiával lehet csak hatékonyan használni. Szénszálas, nagynyomású tartályok, automatizálás stb. Régebben ilyen nem volt, ezért nem érdemes nyolcvan évvel ezelõtti technológiával számolni.