A torpedó találatnál nem csak az "all or nothing" hajóknál fontos az, hogy hol találja el, hanem a hagyományos páncélelrendezésnél is. Mivel a páncélelrendezés kevésbé számít a torpedótalálatoknál. A torpedó általában a páncélzat alatt csapódik be, olyan mélységben, ahol már az övpáncél alsó része se ér le. Nézd csak meg a Gneisenau 1940-ben kapott sérülését. Igaz, hogy a HMS Clyde-tól kapta, aminek 340 kg-os töltete volt, de az orr mind a két oldalfala átszakadt hiába volt ott egy kis páncélzat.
A PoW torpedótalálatát nem érdemes összehasonlítani a Bismarckéval. Nagyon máshol találták el a két hajót. A PoW esetében a csavartengely kivezetésénél. De nem magától a torpedó robbanásától keletkeztek akkora vízbetörések. Hanem mert leállították majd újraindították a turbinát. Azt hitték csak a robbanás okozta a csavartengely vibrációját. Az újraindított tengely kitért a központi helyzetéből, és szétzúzta a tengelyalagútat és annak a válaszfalait. Ezeknél a sérüléseknél akadálytalanul ömlött be a víz. Ha nem indítják újra, csak egy olyan sérülés lett volna mint a Vittorio Veneto-é.
A Bismackot a kormánylapátok felett találta el a torpedó, sokkal hátrébb. Ha 10 méterrel hátrébb megy az a torpedó, lehet hogy el se találja a hajót... Persze hogy nem keletkeztek nagy vízbetörések.
A belső rekeszlésre se igaz. Például az amerikai BB-k torpedóvédelme és rekeszelése volt olyan jó ha nem jobb mint a németeké. Meg az oroszoké is ami nem meglepő, révén hogy egész tervdokumentációkat kaptak a németektől nyersanyagért cserébe.
Ha a Tirpitz lőszerraktára nem robbant be, akkor mégis mitől repült a C torony 25 méter magasra? Megilyedt a bombától? :D Feltételezik, hogy nem csak a kivetőtöltet (általában csak ez szokott berobbanni) de a lövedékek robbanóanyaga is berobbant. A Yamatot nem feltétlenül érdemes felhozni példának. Ugyanis a legénység nagyon nem állt a helyzet magaslatán, mivel jó részük részeg volt. Ezek után kérdéses hogy ha egyáltalán működött kárelhárítás a hajón az mennyire volt hatékony.
Már többször is írtad azt az ostobaságot, hogy csak a németek használták a hagyomásnyos elrendezést. Ezt hanyagolni kéne, mert nem igaz. Úgyis nagy kavarodás van ezen a téren, legalább ne növeljük. Az amerikai BB-ket leszámítva az összes 1. vh-s BB hagyományos elrendezést használt, nem csak a németeké. Európában csak a Nelson utáni hajók készültek "all or nothing" elrendezéssel. Az oroszok pedig a csatahajó terveiknél a hagyományos elrendezésnél maradtak még a 2. vh utániaknál is.