Erről mindig az jut eszembe, amikor egyik csatában egy gyerek beállt mögém Dánkörkkel. Jött az ellenfél, ő meg full oldalt állt, orral a pálya széle felé. Gondolom szegényem megnézte a páncélzat felépitést és azt hitte, ha az övpáncél ilyen vastag, majd jól lepattan róla minden. 2000 Dánkörkös csata alatt sem jött rá, hogy nem. Aztán nem az ellenfél felé, hanem elfelé kezdett fordulni, igy az ágyúkat sem tudta használni, kb mire átfordult, már nem is volt élete, a tornyai meg még mindig forogtak. Amúgy... oké, mondjuk ha valaki nem tudja értelmezni a páncélzatot, az egy dolog. De józan paraszti ész: ha szembe állok az ellenféllel, kisebb keresztmetszetet mutatok neki, kisebb az esélye hogy eltalál. Hát nah...
Informatika és tudomány
