Az Apple nem egy IT-cég, hanem egy divatmárka zseniális marketinggépezettel.
Asztali gépet, laptopot, zenelejátszót és telefont árulnak. Kommersz fogyasztói termékeket. Na meg szoftvert és tartalmat is árustanak.
Mondom, ezeket a teljestményeit még el is ismerem.
Tök zseniális, ahogyan elõadta Steve Jobs, hogy feltalálták az MP3 lejátszót. Pedig nem. Tök zseniális, ahogyan elõadta Steve Jobs, hogy feltalálta a smartphonet. Pedig nem. Tök nevetséges, ahogy Steve Jobs elõadta, hogy feltalálta a kéziszámítógépet. Pedig nem.
Tök zseniális, ahogyan elérte Steve Jobs, hogy ezeket a márka rajongói valóban el is hiszik.
Mondom, le a kalappal ezek elõtt.
Leutánozták a Microsoftot, csak nem szart árultak, hanem középfinom minõsget iparmûvészeti köntösben. A számtógép korábban egy doboz volt, amibe belegyömöszölték a hardvert. A laptop két egymásra csukható lapos négyszögletes mûanyag, amibe belegyömöszölték a hardvert.
Az Apple hangsúlyt fektetett az iparmûvészetre.
Sút, a könnyû kezelhetõségre is. Nem a vevõtõl várják el, hogy tanulja meg kezelni az eszközeit.
És zseniális, ahogyan bekaszálják az extraprofitot a felülárazással. Zseniális.
Az undortó a Samsung ügy, a Flash ügy, a szabadalomcigánykodás.
A kedvenc cégemból a legmegvetettebbé váltak.
Tehát aki hetet-havat összehord arról, hogy mit gondolok, mint asgh a 115-ös hsz-ben, az egy hülye kis ostoba buzi.