Megváltoztattam a topic címét, ugyanis alapjaiban hibás volt (pláne hogy e témában már nem egy topic létezik...). Bezárni nem zárom be, mert viszonylag aktív a téma, és magától a társulat úgy sem fog másik topicba költözni... :)
Másrészrõl:
A topic nyitója alapjaiban téved. Nem bizonyították még be azt, hogy Eisten tévedett. Egy jelenséget figyeltek meg, ami ellentmond Eisten E=mc2 tételének. Mint a tudományos témákban általában, most arra várnak a kísérletet végrehajtó tudósok, hogy más tudományos kutatócsoportok megcáfolják vagy megerõsítsék a tapasztaltakat. Ha megerõsítik, akkor lehet csak kimondani, hogy az E=mc2 egyenlet valahol hibádzik, vagy valahol át lehet hágni.
Ez amúgy valóban elementáris erejû lenne a jelenlegi fizikai ismereteinkkel kapcsolatosan.
Ugyanakkor a tudományos világ úgy mûködik, hogy ha sikerül egy, az akkori kor (adott esetben jelen idõ) fizikai alapját képviselõ elméletet megcáfolni, és nem sikerül a cáfolatban hibát találni, akkor mindig elfogadta azt.
Mivel a jelenlegi Eisteni fizikai elméletek meglehetõsen stabilan állták a cáfolatokat, ezért érthetõ, hogy egy újabb cáfolatot csak akkor fognak komolyan venni, ha valóban hitelt érdemlõ. Márpedig itt mindig elvárás, hogy a cáfolattal élõk támasszák alá az elméleteiket - ez az, amit a topicnyitó ferdít, ugyanis nem arról van szó, a tudományos élet kitagadja a más elméleteket kigondolókat, hanem arról, hogy ha valaki egy alaptételt von kétségbe, akkor amíg sziklaszilárdan nem képes azt alátámasztani, addig senki sem fogja komolyan venni. Ez így természetes, és nagyon is helyes. Ha sikerül ez a sziklaszilárd bizonyítás, akkor pedig az illetõ nagy eséllyel meg fogja kapni a legrangosabb tudományos elismeréseket és megbecsülést vívhat ki a legnagyobbak között.
Itt annyiban érdekes a dolog, hogy egy megfigyelés vonja kétségbe az Eisteni elméletet. Majd kiderül, hogy megállja-e a keresztpróbát.