Amíg T2k nem borult be az agyába elég normális kis adatokat írt, szerintem.
Ha jól látom fosszilis hajtású kocsinál a primer energia 15-20%-ának hasznosulását írta, a villanynál, meg 30-75%-ot. Fogadjuk el ezeket, kezdetnek.
Ha viszont azt nézzük, hogy a legrosszabb esetben is, ami elavult szénerõmûveket jelent, kb 30%-kal kéne az erõmûvi kapacitást is növelni, hogy kiszolgálják az elektromos kocsikat, akkor, is hiába jobb a hatásfok, annyival több áramot is kéne létrehozni, több szenet elégetni. Vagy is kb ugyan ott vagyunk, de legalább is nem sokkal elõrébb. Ha atomerõmûvet építünk, akkor persze marhajó, mert a CO2 emisszió a közúti közlekedés oldaláról akár teljesen megszûnik.
Vegyük figyelembe, hogy a szénerõmû kb hasonló hatásfokkal dolgozik, mint egy autó (30-40% körül). A fosszilis meghajtásnál ehhez még hozzájön persze az olaj kibányászása, feldolgozása, szállítása, azt is gyakorlatilag a kõolaj energiája biztosítja, ezért van a végsõ hatásfok 15-20%-nál. A szénerõmûnél szintén ott a bányászat szállítás, bár az erõmû és a bánya azért elég közel szokott egymáshoz lenni. Plusz ott még az elektromos áram alakítgatásából adódó veszteség. A legjobb hatásfokú fosszilis autó környezeti hatása, meg a legrosszabb elektromos autó megoldás elég közel esik egymáshoz és mindkettõ fosszilis energiahordozó elégetését jelenti. Ha kiindulunk egy 35%-os erõmûvi hatásfokból, az elektromos áram alakítgatásának hatásfoka olyan 80% körül lehet, meg a villanykocsié-is. Akkor a rendszer végsõ hatásfoka 22%! Vagy is miközben a benzinesnél minden elégett 100 J-ból 15-20 fordítódik a polgár mozgatására, a xar szénerõmûnél 100 J szén elégetésébõl 22 J jön ki.