Szerintem nem annyira létszükséglet a kocsi, mint amennyire gondoljátok. Az a baj, hogy túlzottan ellustultak az emberek.
A legtöbb ember 20 km-nél kissebb távolságon ingázik kocsival, ami igazából bringával 1-1,5 óra út, de ez függ az edzettségtõl és attól is hogy épp edzeni akarsz vagy csak kényelmes tempóban menni. Tapasztalatból mondom, mert rendszeresen teszek meg ekkora távot.
Idén egyszer vettem igénybe tömegközlekedést, az is a rossz útviszonyok miatt volt. Akkor se kellett volna vonattal mennem, ha végig ki lenne építve a kerékpárút, de sajnos egy 5 km-es szakaszon nincs.
Kocsival nem megyek soha sehová se, mert nincs, nem látom értelmét. Nagyobb távra ott a tömegközlekedés, rövid távon meg bringázok vagy gyaloglok.
Szerintem inkább az embereknek kellene szemléletet váltani, nem ezt a totálisan elkényelmesedett életformát tovább erõltetni. Ez a jelenlegi szemlélet egyszerûen tarthatatlan hosszú távon.
Amikben én látom a hosszútávú fenntarthatóság kulcsát:
1.) Globalizáció helyett lokalizáció. Nincs értelme több tízezer Km-rõl hozni azt amit helyben is elõ lehet állítani.
2.) Kocsik, autópályák helyett inkább kerékpárutakra és tömegközlekedés fejlesztésére kell költeni.
3.) Bürokrácia csökkentése, a papírügyeket lehessen interneten is intézni kivétel nélkül. Megjegyzem ez a papírral szaladgálás mai napig sok idõt rabol és eléggé megterheli a közlekedést is, nem egy gazdaságos dolog, arról nem is beszélve, hogy a papírok ész nélküli nyomtatgatása szemetet termel.
4.) Távoktatás elõtérbe helyezése. Õszintén szólva nem látom értelmét, hogy egy diák napi 3-4 órát pazaroljon el utazással és 7-8 órát ásítozzon az iskolapadban. Ha képes az iskolapadban ülés nélkül is elsajátítani a megfelelõ tudásanyagot, akkor felesleges erõltetni ezt a dolgot, ha meg nem akar tanulni akkor úgyis mindegy neki. Személyes tapasztalatom, hogy a távoktatásban tanulók sokkal jobban meg is tanulják a tananyagot. Nekem nappalin sosem sikerült igazán eredményeket elérni, de estin és levelezõn tanulva ugyanazt az anyagot, ugyanolyan követelményrendszerrel sokkal jobb eredményeket értem el. Az utazásra és a rosszul megtartott elõadásokra pazarolt idõ helyett tudtam inkább ténylegesen tanulni otthon, nyugodt körülmények között.
5.) Távmunka elõtérbe helyezése. Sok munkakör van ahol nem nagyon látom értelmét a munkahelyen való fizikai jelenlétnek. Ilyen az én munkaköröm is, történetesen egy programozó otthon is el tudja végezni azt amit bent a cégnél, sõt otthon még jobb hatékonysággal.
De ilyen még például a hivatali munka is. A legtöbb papírnyomtatgató, aktatologató munkakör elvégezhetõ lenne otthon is, ha elhagynák végre a papírokat és megtanulnának adatbázisokat kezelni a megfelelõ emberek.
Sõt ahol még indokolt is a fizikai jelenlét a legtöbb esetben ott is kiváltható lenne ez egy távolról vezérelhetõ robottal.
6.) Vissza kellene vennie az embereknek ebbõl a rohanásból. A mai rohanó életmód miatt a legfontosabb dologra nincs idejük az embereknek, a családra, a gyerekekre. Csökkentsük az igényeinket, lokalizálódjunk és egyszerûsítsük le az életünket. Az élet rövid, ne pazaroljuk el a pénzért rohangálásra!