"A benzinmotor egy nem túl hatékony szerkezet, de mivel az olaj hõskorában nagyjából bárhova fúrtak egy lyukat, ömlött belõle az olaj, ezért ennek ellenére elterjedt."
A 20. század elején volt benzin, elektromos, gõz hajtás. Az elektromos már akkor is jobb hatékonyságú volt, de akkor sem - és most sem - megoldott a normális mennyiségû energia tárolás. Míg a benzin energiasûrûsége 12-13kWH/kg, addig a LiIon aksik energiasûrûsége 0.15-0.2kWH/kg. Ennyire jutottak bõ 100 év alatt. Maradt cirka 50x hátrány, amely jelenleg is nulláz bármiféle hatékonyságbeli elõnyt.
Vagyis "A fõ probléma az áram tárolása, mivel az akkumulátoraink jelenleg kis kapacitásúak, nagyon környezetszennyezõek, és sokáig tart õket újratölteni."
Ez nem fõ, hanem per pill megoldhatatlannak tûnõ probléma. Mármint a kg-ra jutó kapacitás, és a töltési sebesség is. 50x kapacitás fejlõdés - de a hatékonyságot figyelembe véve, és nagyon nagyvonalúan duplának véve az elektromotor hatékonyságát - még 25x fejlõdés sincs az aksi technológiákban. Ilyenkor be lehet dobni egy jó kis technoblablát - mondjuk nanotechnológia -, de az ilyen technoblablák általában nem megoldásra vezetnek, csak arra jók hogy megfejjék a kutatók a befektetõket.
"A CERN lehet, hogy elvisz milliárdokat,"
Ez tény.
"de hosszútávon meg fog térülni ez a befektetés."
Hiszi a piszi. Mondj csak egy gyakorlati dolgot, amit a CERNnek köszönhetünk.
"Valószínûleg annak idején teljesen értelmetlen pénzkidobásnak tûnt az, hogy bonyolult kísérletekkel bizonyítsák az idõdilatáció létezését, viszont ha nem tették volna meg, akkor most nem lenne GPS a telefonodban."
Ez nem így van.
"Ezer és ezer ilyen példát lehetne hozni, amikor egy látszólag értelmetlen kísérlet hozzájárult egy nagyon is hétköznapivá váló eszköz létrejöttéhez." Ezek a kísérletek jellemzõen nem kerültek milliárdokba.