Ez teljesen szubjektív, és megszokás kérdése. Most is vannak "fogyatékos" szavak, kifejések, kifejezésmód a magyar nyelvben, amit nem szeretek használni, mégis sokszor kénytelen vagyok.
Engem amúgy nem kifejezetten érdekel ez a 'ly' és 'j' probléma, mert ha nem is általános iskola óta, de gimnázium 2. év óta megtanultam õket 99%-ban normálisan használni. De valóban nem sok értelme van neki, mivel manapság már ugyanúgy ejtjük mind a kettõt a szavakban (ez is különbség volt eredetileg, hogy másképp ejtették...). Gondolom ebbõl maradt vissza, hogy betûként nem egyformán "jé"-nek mondjuk ki a két mássalhangzót, hanem az "elipszilont" "ely"-nek, a "pontosjét" "jé"-nek.