"Nekem az elsõdleges problémám az, hogy van a részvényes és van a munkás, tegyük fel mind a ketten ugyan annyit dolgoznak akkor miért kap a részvényes 100000x több pénzt mint az aki nem részvényes? Hisz egyik sem különb a másiknál."
Egyszerû! Mert a munkás bemegy reggel, hazamegy este. Nem gondolkozik, nem kockáztat, fix bérért dolgozik. A részvényes igen sokat kockáztat és mint tudjuk a kockázattal nõ a haszon is. Te is lehetsz részvényes, bármelyik cég részvénye beszerezhetõ Magyarországon, mégsem vagy az gondolom, mert nem tuti. Lehet, hogy elköltesz 95-ben egy rakat pénzt (mondjuk Magyar viszonyban 100.000Ft.ot) apple részvényre, és 2000-ben a pénzed nem ér semmit mert csõdbe ment az apple. Ha meg nem ment (mint valóságban) akkor meg kaptál rá olyan kamatot amit a világ semmelyik bankja nem adott volna a pénzedre, ráadásul ezt 1 óra munkával (még elintézted a részvényvásárlást) kaptad. Csak hát ebben ugye kurvanagy a rizikó, ezért szeret a gyári munkás inkább arról panaszkodni, hogy õ miért nem keres annyit. Amikor bukó van egy cégben akkor csendesen keres egy másik munkahelyet (jó esetben talál is), és dolgozik tovább - jelentõs változás nélkül. Egy cégtulajdonos, részvényes, nullázása esetén elmehet az eddig felhalmozott "vagyon" is, kocsi, ház meg ami még volt, nem kap segélyt, nulláról kezdhet mindent vagy sok esetben erõsen mínuszról. Ilyenkor a gyári munkás nem emlegeti, hogy ebbõl is ki akarja venni a részét. Mindkét oldalnak vannak elõnyei és hátrányai, nyilván a tulajdonos - részvényes azért keres jobban mert a befektetett energia, pénz, stressz, rizikó az õ oldalán nagyobb még akkor is ha sokszor úgy látszik, hogy ezek az emberek csak nyaralnak egész évben.