"lehet nekem vannak tévképzeteim, de szerintem egy kíni szallag munkás kifejezhetetlenül többet dolgozik mint az átlag részvényes."
Most megint visszamentünk az elejére. Ahol szerinted az átlag részvényes keletkezik a kínai munkás meg dolgozik. Egyszer kellene azt a kezdeti mondatod megértened amit többen is leírtunk, hogy az átlag részvényes (és most átlagról beszélek nem Rothschildról), lehet, hogy ugyanúgy a gyári szalag mellõl került "fel". Innentõl meg már természetes szelekció ugyebár, hogy aki életrevalóbb az feljebb jut, és minél feljebb annál kevesebben vannak ott, ergo a kereslet-kínálat törvényei szerint többet is fog keresni. Nincs ma a világon olyan társadalmi berendezkedés ugyanis ahol egyformán lehetne mérni bármit. Legyen ez pénz, hírnév, akármi. Ugyanis az emberek nem egyformák, nem egyformán okosak, erõsek, szépek, egészségesek, stb. Ennek megfelelõen ha egy munkára jelentkezik 100.000 ember akkor még válogathatsz is alacsonyabb béren. Ha van 5 betöltendõ állásod és arra csak 2 ember jelentkezik akkor meg kénytelen vagy fizetést emelni, hogy konkurenciától csábíts át embert, ergo az olló folyamatosan kinyilt. Ha már kína akkor kínában az utóbbi évtizedben meg ötszörözõdtek a fizetések, ezt tudtommal nem tudja semmelyik ország sem elmondani a világon magáról. Kereslet - kínálat.
"Én nem tekintem munkának azt, hogy valaki a tökéjének a bittjeit pakolgatja ide-oda és ennek az az eredménye, hogy luxusban él, míg az aki a kétkezével rakja össze az ipadot az valóban dolgozik és nem csak élõsködik más embereken."
Miért? Nagyon rossz gondolkodásmód ha szerinted csak a kétkezi munka a munka? A világot a gondolkodók viszik elõrébb és nem a kétkezi munkások. Ez meg tény.