Én is különbséget teszek a hit és a hipotézis között. A hit ahhoz kell, hogy a hipotézis eredménye alapján egy állítást bizonyítottnak fogadj el. Persze lehet hit nélkül is dolgozni a kapott eredménnyel, csak nem érdemes.
Annyira egyértelmû, hogy szokott a tudomány is tévedni, hogy ezen nincs mit magyarázni. Elég csak a fénynél gyorsabb neutrínók esetére gondolni, amit több mint 100 fizikus írt alá. Hittek abban, hogy az eredmény helyes, különben nem írták volna alá.
De mivel õk is mind mérlegeltek, ezért konkrétan Te ezt nem nevezed hitnek? Errõl van szó? A férfi-nõ példádban is mérlegelnek a szereplõk. Ha a nõ azt mondja, hogy Karcsi bácsi valójában egy UFO-s és elvitte a Marsra, de csak vacsorázni, akkor a férfi elég nagy valószínûséggel nem fog neki hinni. Szóval mérlegelés ott is van, az elfogadás nem feltétel nélküli, csak nagy az elfogadási tartományának az átmérõje.
Mi akkor hát a különbség? Valószínûleg rossz példát hoztál. Azon gondolkodok, hogy a vallásban tényleg lehet feltétel nélküli hit. Ha a "hit" szó jelentéséhez megkövetelitek a feltétel nélküliséget, akkor arra valóban nem tudok mit írni, ilyen szempontból nézve tényleg más a kettõ.