A Paradox játékokban pont az (volt) a jó, hogy hosszú tanulási folyamat szükséges a kiteljesedéshez és a program teljes körû élvezetéhez, nem a mai szórakoztatóiparra jellemzõ 2 bites agyi kapacitást igénylõ tucattermék.
Pont, hogy a komplexitás lenne a lényeg, nem az egyszerûsítés.