"A népesség számottevõen nem nõ már évtizedek óta nyugaton a fogyasztás mégis nõ."
Mit értesz fogyasztás alatt? Azt, hogy a GDP növekszik, vagy többet kajálsz, több eszközt használsz stb. A termék használat és a fogyasztás nem ugyan az!
Arról beszélek én is, hogy egyrészt a gazdaságot/társadalmat simán átalakították úgy, hogy olyan dolgokért fizetsz, amiért régebben nem. Pl. parkolás. 20 éve nem fizettél érte a belvárosban, ma meg fizetsz. Nõtt a fogyasztás? Nem!!!
Aztán, vettél régebben egy terméket ami jó volt 10 évig és azt használtad, ma viszont veszel töredék áron egy eleve gyengébb minõségût, akkor most nõtt a fogyasztás vagy nem?! A régebbiben "benne volt az anyag" a mostanit, meg a kínai melósok origamizzák össze akármibõl. Védjük õket pl, hogy csak ólom/ezüst mentes forasszanyagot használhatnak a cégek, csak akkor az eszköz élettartama töredékére esik igaz mellette olcsó lesz, mert igazából nincs is bele építve aminek benne kéne lennie, levegõt veszel. Szal, nõtt a fogyasztás vagy nem? atermékek használata nõtt, de a valós fogyasztás nem!!!!
A gazdaság mûködést valójában fizikai dolgok határozzák meg, a termelõ eszközök fejlettsége, hogy "archaikusak" legyünk. Namost ez szépen fejlõdik, és úgy a múlt század 60-as éveiben elért a világ fejlett része olyan szintet, hogy a társadalom jelentõs részének nem kellett melóznia, amellett, hogy a népesség növekedése is megállt. Na most ezt a kapitalista rendszer nem tudta elõször lekövetni, mert egyre kevesebben melóznak, a fogyasztás nem növekszik, az emberek meg mi a faxt csinálnak???
A diákok nekiálltak lázadozni, vietnámi tüntetésekre járni, meg kommunákat alapítgatni. Elhippiskedték az egész 60-as éveket, de ez most akkor jó!?
Hát kurvára nem, gondolták a tõkések, nem azért mert összevissza hõbörögtek a lurkók, meg rokbandákat alapítottak, azt ki nem xarta le, hanem hogy nem volt belõle bevétel.
Na ennek megoldására a tökösrencer kitalálta a következõ dolgokat:
A. termelést nem végzõ rabszolga, aka X-Y-Z maneger, aka marketinges, aka akármi. Gyak termelést nem végez, szépen úgy csinál, mintha értelmes ember lenne, a fogyasztást viszont kontrollálja, és addig is legalább nem hippiskedik.
B. divattermékek, divatgazdaság. Ezek a nagyon okos emberek azzal töltik az idejüket, hogy ezeket a xar termékeket sózzák rá a régi helyett az emberekre.
C. krízis politika. A demokrácia korlátozásának hatékony módja. A lényeg, hogy a permanens krízis sugallatával az embereknek eszük ágába nem jut, hogy azon hõbörögjenek, tüntessenek, hogy miért nyirbálják a jogaikat.
A termelõ erõk fejlõdése miatt felszabaduló embereket így vissza lehet vezetni a rendszerbe, nem kezdenek el kreatívkodni, a stagnáló, csökkenõ fogyasztást fel lehet váltani egy KVÁZI bõvülõ fogyasztással. Az emberek úgy érzik egyre többet fogyasztanak, mert a termékek ciklusideje egyre rövidebb, de közben a gazdaság valós, fizikai bõvülése zéró, vagy még csökken is. A társadalmi feszültségeket a krízis kommunikáció, a fenyegetettség érzet levezeti.
Mindenki heppi nézhetiagyõzikesót, meg olyan termékek helyett, amit használna 10 évig, most szezononként vehet újat, de HASZNÁLNI, gyak fogyasztani egyszerre akkor is csak egyet fog! Na ez az átbaxás lényege.