Nekem errõl az ugrik be, hogy rengeteget romboltak az utóbbi 20 évben Magyarországon, de még mindig elég élhetõ.
Lehetne jobb is, vagy maradhatott volna szint, de romlott. Nem kellett volna ehhez sok, de ezt mondhatni kollektive elbaxtuk.
A helyzetet azért jellemzi, hogy a magyar ember nem akárhová megy lakni, dolgozni, hanem mondjuk Norvégiába, ahova hasonló okok miatt a svédek is mennek. Persze nem vagyunk ott, mint a svédek, és oda is szívesen megyünk, de akkor sem Romániába megyünk mert az már Európa és 1-2 gazdasági mutatóban javultak.
Szal engem nem is az zavar, hogy milyen a helyzet, sokkal inkább az, hogy ez a 20 év egy lehetõség volt, hogy sokkal jobb legyen.
A japókról meg a fõnököm mesélte, hogy ismerõsével beszéltek az ottani munkamorálról: ... és tényleg sokat benn vannak, és tényleg nem veszik ki a szabit? Ja. És tényleg egész nap effektíve melóztok - kérdezi a fõnököm? Hát azt azért nem, néha beszunyókálunk;) Baxus és akkor kirúg a fõnök, mint nálunk? Ja nem, mert ezt azért megérti, mert csak emberek vagyunk, nem igaz.