"Ne haragudj, de tudtommal annak, hogy mekkora a népszaporulat nincs köze az életszinvonalhoz."
De, nagyjából összefügg.
" A népesedési folyamat szakaszai [szerkesztés]
Elsõ szakasz: Mind a születések, mind a halálozások száma magas, ezért a népességszám csak lassan nõ. A halálozások magas száma, valamint az igen alacsony átlagéletkor (alig 30 év) elsõsorban a mostoha életkörülményekkel, a járványokkal, a magas csecsemõhalandósággal és a fejletlen orvosi ellátással indokolhatók. Ez a szakasz Európában a gyûjtögetõ életmód kialakulásától a 18. század végéig, míg a fejlõdõ világban a 20. század elejéig tartott.
Második szakasz: A kezdetén még nagyon magas születési számhoz a halálozások gyors csökkenése társul, ezért a népesség robbanásszerûen nõ. A halálozások számának csökkenése az egészségügy és a gazdaság fejlõdésének, ez által az életkörülmények általános javulásának köszönhetõ. Európában ez a demográfiai robbanás az ipari forradalom kezdetétõl a 19. század végéig volt megfigyelhetõ. A legtöbb fejlõdõ ország csak a 20. század végére jutott túl ezen a szakaszon.
Harmadik szakasz: A halálozások száma még tovább csökken, de ezzel együtt megindul a születések számának gyors csökkenése is. Ennek következtében a népességszám növekedésének üteme lelassul. Ez a folyamat Európát a 20. század elején jellemezte, napjainkban az iparosodott fejlõdõ országokra és némely fejlett országra (pl. USA, Kanada, Ausztrália) jellemzõ.
Negyedik szakasz: Mind a születések, mind a halálozások száma alacsony szinten stagnál. A népességszám nem nõ tovább, egyes országokban már a csökkenés is tapasztalható. Az életszínvonal növekedésével nõ az átlagéletkor, és ez a születések alacsony száma mellett a társadalom elöregedéséhez vezet. Ez a folyamat a fejlett országokban figyelhetõ meg (pl. Magyarország, Ausztria, Németország)."
"Azt pedig, hogy mennyit bír eltartani a föld nem tudom. Viszont azt tudom, hogyha mindenhol csak feleannyi baromságot gyártanának telefonból, érintõképernyõs mosógépbõl, meg a fene tudja mit találnak még ki. Akkor valószínû, hogy jutna elég erõforrás arra, hogy simán eltartsuk az összes embert a földön."
Hát kb ezt próbálják beadni az embereknek, de ebbõl kb az elsõ mondat az, ami biztosan tudható.
A gazdaság valójában a termelés és a fogyasztás egysége. Általában azonban mindenfajta pénzügyi számokkal szokták kifejezni, mert az a helyzet, hogy a valódi termelési és fogyasztási adatokat senki nem tudja! Meg tudod mondani, hogy hány db mobiltelcsit gyártottak és használnak? Nem! Max azt, hogy a mobiltelcsi piacon mennyi pénzforgalom van (legalább is az adózottat).
Namost ettõl kezdve ez a mi lenne ha nagymamámnak faxavóna természetvédõ sopánkodás tök értelmetlen. Nem tudjuk, hogy a mobiltelcsigyártás mennyire baxsza szét a Földet, azt tudjuk csak, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer olyan, hogy nem fenntarthatóan használja az erõforrásokat. Na most, hogy ebbõl a "környezetszennyezésbõl" kizsákmányolásból, mennyi jut a mobiltelcsi iparra azt senki nem tudhatja!
Namost az emberiségnek az lenne a nagyon jó, ha a fgyasztás és a termelés folyamatosan nõne. De ez összefügg egyrészt azzal, hogy ha nem növekszik tovább a népesség akkor a fogyasztás is megáll egy szinten.
Másrészt nagyon okos kapitalistabácsik kitalálták, hogy úgy is marha sok pénzt tudnak a virtuális páncélszekrényükbe összegyûjteni, ha nem növekszik a gazdaság, a termelés és a fogyasztás, sõt akár az emberek is kevesebben vannak. Így legalább nincs annyi baj velük. A világ vezetõ elitje láthatólag valami malthausi kríziskoncepcióból kiinduló forgatókönyvet akar megvalósítani. Aminek nem biztos, hogy bármi köze is van a valósághoz, de hogy az emberek nagyrésze mexopja ezt a negatív idealizmust, mint már annyiszor az biztos.