Egyrészt a te szóhasználatoddal, mindenki "lop", trükközik, hogy meddig mehet el a másik technológiájának lenyúlásában, jogosulatlan felhasználásában, csak ez a kérdés. Ahogy azt ezerszer megbeszéltük, ezt ugyan úgy csinálja az Apple, a Samu, a Sony, meg akármelyik cég. Namost egy ilyen abszolút jogi jellegû procedúrában, egy ilyen perben, ami nem emberek, hanem un. jogi személyek között jön létre semmi keresni valója olyan fogalmaknak, mint "erkölcs", meg "igazság". A lopás szó sem korrekt, mert annak is van egyfajta ilyen minõsítése és nem is ez a jogi terminus technicus.
A te szavaidból az jön le, hogy megszemélyesíted ezeket a cégeket, "áldozatnak" tekinted az egyiket, "bûnösnek" a másikat, akinek "bûnhödnie" kell. Mint mondtam, ezek csak szervezetek, nem lehet õket erkölcsi szempontból megítélni. Az olyan hogy "bocsánatot kér", meg nagypofájú, meg "fülét - farkát behúzva" ezen a szinten értelmezhetetlen. Ehelyett a célszerû kommunikációs politika megválasztásában elkövetett hibák lehet egy jobb kifejezés. Ezeknek a cégeknek ugyanis nincs egójuk, nekik nem kell semmit bizonyítani, ha azzal csinálnak nagyobb profitot simán kinyalják mint vásárlónak a seggedet szóban, amellett hogy halálra nyúvasztják a melósaikat, amit persze szintén jól lekommunikálnak, mert adnak 1000 $ a bálnák megmentésére.
Ha benyeled ezeket a PR fogásokat, azt kell mondanom, az a te bajod.
Azonban jogosulatlan felhasználások között van különbség. Az egyik amit a kínai klónozók csinálnak a tényleg pofátlan másolás, a célja a vásárlók megtévesztése!!!! Na ez már erkölcsileg is megítélendõ, mert a szenvedõ fél nem egy elvont kategória, amilyen egy cég, egy szervezet, hanem egy érzõ ember. A samu mint cég ilyen fajta tudatos direkt megtévesztést, becsapást nem csinált. Az hogy egy esetben az Apple jogászai behúzták még is a csõbe az az õ ügyességüket dícséri, a samu vezetésének ugyanis nem lehetett célja egy ilyen per megkockáztatása. Ezt róluk feltételezni naívság.
Namost itt viszont amit látunk, amikor az Apple lemásolta ezt az órát, ez bizonyos szempontból egyfajta figyelmetlenség lehet, valszeg csak nem néztek utána a jogászaik, hogy ez a dizájn le van-e védve. Õk sem direkt csinálhatták ezt a bakit. Azonban, ha azt nézzük, hogy melyik baki nagyobb, függetlenül annak anyagi vonzatától, akkor szerintem valaminek a direktbe lemásolása súlyosabb, mint az, hogy nem egy az egybe, csak hasonló terméket akar valaki csinálni, de a bíróság szerint már átcsúszik egy ingoványos határon. Általában, ismétlem általában a direktbe másolás valahol valamilyen embernek az érdekeit is sérti, mint korábban írtam a vásárlóét, mert megtévesztheti, vagy az alkotóét a szellemi tulajdonának bitorlásával, erkölcsi és anyagi kár okozásával.