" >>> Idõszámításunk korai éveiben a zsidók (ahogy manapság is) élénken terjesztettek vallást és forradalmat egyaránt az õslakosok körében, és Claudius császár kétségtelenül erre utalt 41-ben, amikor az egyiptomi zsidókat figyelmeztetõ levelében egy általános járvány terjesztõinek nevezi õket. (A levelet egy papirusz õrizte meg, mely a British Museumban található, jelzete P. Lond. 1912)
Claudius megfogalmazása a legjobb leírása, amelyet valaha láttam a zsidók biológiailag öröklött természetének. Remélem, ez nem ijeszt meg téged; ha igen, ajánlom a zsidók kollektív tevékenységének objektív megfigyelését.
...
Alább olvasható a szöveg magyar fordítása, tudtunkkal elõször.
---Hogy ki a felelõs a lázadásért és forrongásért, illetõleg ha helyesen akarunk fogalmazni, a háborúért a zsidók ellen, bár küldötteitek és különösen Dionüsziosz Theón fia hevesen vitatkoztak (zsidó) ellenfeleikkel, én eldöntöttem, hogy nem vizsgálom ki teljesen ezt az ügyet, noha változatlan haraggal tölt el, bármelyik fél is kezdte újra az ellenségeskedést.
Határozottan figyelmeztetlek titeket, hogy ha a két nép nem tartóztatja magát pusztító és csökönyös ellenségeskedésétõl, kénytelen leszek megmutatni, milyen egy jóakaratú vezetõ, ha jogos haragba taszítják. Ezért felszólítom az alexandriaiakat, hogy viselkedjenek elnézõen és kedvesen a zsidókkal, akik hosszú ideje élnek ugyanabban a városban, és ne zavarják megszokott rítusaikat egyistenük tiszteletére, és hagyják õket azon szokásaik szerint élni, melyeket az isteni Augustus ideje óta gyakorolnak, és minthogy mindkét féltõl hallottam ezekrõl, szentesítem is õket.
Másrészt kifejezetten megparancsolom a zsidóknak, hogy ne
követeljenek több privilégiumot annál, mint amit hosszú ideje élveznek, és a jövõben ne küldjenek külön követséget, mintha külön városban élnének, amely példa nélküli eset, továbbá megparancsolom, hogy ne furakodjanak be a gümnasziarkhoszok és a koszmétikoszok játékaira és versenyeire (olyan tisztviselõk, akik testi és szellemi nevelésben részesítették a görög ifjúságot, és bemutatókat tartottak, melyek az alexandriai polgárok számára nyitottak voltak), miközben õk (a zsidók) saját privilégiumaikat élvezik (az alexandriai polgárok súlyos adókat fizettek, és további adók nehezedtek a helyi lakosokra, akiknek nem volt polgárjoguk, de mint egy berlini papiruszból (#8877) tudjuk, a zsidók egyik kiváltsága volt az ezen adók alóli mentesülés. Persze nem is akartak polgárjogot szerezni!) és nagy hasznot húznak abból a városból, amely nem is a sajátjuk. Továbbá ne hozzanak be (Alexandriába) zsidókat Szíriából és Egyiptomból, amely komoly gyanút ébresztõ gyakorlat.
Máskülönben (ha a zsidók nem engedelmeskednek) mindenképp bosszút állok rajtuk, minthogy terjesztõi egy általános járványnak szerte a civilizált világban. Ha mindkét nép távol tartja magát az ilyen cselekedetektõl, ha türelemmel és jó szándékkal viseltetnek egymás iránt, én a részemrõl féltõ gondosságot fogok gyakorolni a város érdekében, amely hagyományos barátsággal viszonyul irántunk õseink idejébõl.
Biztosítom barátom, (Tiberius Claudius) Barbillus (az egyik a hat római polgár között a 12 alexandriai küldött közül) gondoskodó magatartását, melyet mindig tanúsított, amikor elém járult, és most is lelkesen kiállt ügyetekért, és ugyanez vonatkozik barátomra, Tiberius Claudius Archibiusra (egy másik küldött). Minden jót!---
A mondat, amely minket különösen érdekel: mindenképp bosszút állok rajtuk, minthogy terjesztõi egy általános járványnak szerte a civilizált világban. Láthatjuk, hogy a zsidók saját természetük szerint viselkedtek Alexandriában; nem csak siránkoztak „üldöztetésük” miatt, melyben egyistenük szeretetéért részesülnek, de be is furakodtak minden helyre, ahol a megvetett gojok csak magukban akartak lenni, sõt még illegálisan be is fogadták parazita társaikat, hogy kizsákmányolják a fehér jószágot, ahogy a zsidók ma is fajtársaik ezreit importálják az Egyesült Államokba, nem csak a kanadai határon át, de hajókon is, melyek ezerszámra teszik partra e kedves teremtményeket Long Islanden Red Hooknál, ahonnan limuzinok viszik õket az Új Jeruzsálembe, azaz New York Citybe, a bevándorlási hivatalnokok nyílt megrökönyödésére, akik tudnak errõl, de nem mernek közbelépni.
Revilo P. Oliver: The Jewish strategy / The ancient Alexandria <<< "