Nem, nem biztos. Ha biztos lenne, azt írtam volna, nem azt, hogy erõs a gyanú.
Egy magyar mérnök éppen Egyiptomban járt, mikor franciák kaptak engedélyt megfúrni egy-egy belsõ követ a folyosókon. Minden fúrásból homok pergett ki.
Errõl nem fogok neked tudni hivatkozást adni, mert csak a személyesen ott járt mérnök egyik akkori kollégájával beszélgettem a dologról. Állítólag a 70-es években történt, és csak helyi, egyiptomi szaklapban publikálhatták az eredményt, nemzetköziben nem, az egyiptomi hatóságok nem engedték.
Az információt fenntartásokkal kezelem, nem tudok róla elég részletet, viszont megbízható embertõl származik.
Még egy dolog van, ami erre enged következtetni, a földrengésállóságuk. Az ismert, hogy homokkal töltött kõépületek jobban viselik a földrengést, mint a csak kõbõl épültek. A piramisok viszont nagyon jól bírják a földrengést.
Mindemellett lehet, hogy tényleg csak a durván nyesett kövek hézagaiban van homok, az általánosan elfogadott verzió szerint is csak a külsõ pár sor kõ van egymáshoz faragva és csiszolva.
Nem tudom, ezt a 100km-t honnan vetted, a sivatag kellõs közepérõl beszélünk (öntözött területet leszámítva). A Szfinxet konkrétan többször ki kellett ásni, mert ellepte a homok.
Ahhoz képest, hogy az elõbb még kételkedtél egyáltalán abban is, hogy homok van benne, elég fura, hogy most tudni véled, honnan származik.