"De, ha mindenképpen velem akarsz beszélgetni pl a p-pályák viselkedésérõl, akkor elõbb vázold fel, hogy miképp támasztják alá az evolúciós elméletet az általad bedobott dolgok."
Ha neked a molekuláris genetika alapjait "elõbb vázold fel" kérdésedre válaszolva el kell magyaráznom, akkor nincs értelme a beszélgetésünknek.
Hiszen hogyan is érthetnéd meg a folytatását amely arról szólna, hogy bár az evolúció léte, folyamata vitathatatlan és nincs olyan "tény" ami ellentmondást mutatna az EVO-val, a ma élõ ember genéje csak biokémiai rokona a neandertál és a többi lelettel igazolt földi lénynek.
Ez a rokonság éppen olyan genetikai szempontból mint Shakespeare és mondjuk Arany János mûveinek a rokonsága az irodalomban.
Mindkettõt betûkkel írták. Mindkettõnek fiziológiai folyamatok során, a betûibõl értelmes sorozatokat alkottak az íróik elméi, mégis más környezet kellett a létrejötteikhez.
A szén alapú genetikát a szén és a hozzá kapcsolódó elemek szimpla kémiai tulajdonságaik által meghatározott, a világmindenségben mindenütt azonos szabályok szerint képzõdõ vegyületeinek egymásra hatásai hozták létre.
Ezen kémiai tulajdonságok az elemek elektronszerkezeteinek következményei. Aminek egyetlen következményeként a világmindenség minden részében ugyanazon szerkezetûek és ezzel ugyanazon viselkedésûek a szén alapú szerves molekulák.
Ez az alap tény önmagában felveti annak is a lehetõségét, hogy az élet és ezzel az értelmes élet nem keletkezett és nem is keletkezhetett kizárólag egyetlen (igazából eléggé vízszegény) planétán.
Ennek ellenére a különbözõ helyeken létrejött szén alapú életek élhetnek együtt, akár párhuzamosan a mindannyiuk számára életfeltételeket biztosító égitesteken.
Így a kémiai tényekbõl következõen a mai embernek a kizárólagos származási helye sem feltétlenül a Föld bolygó. Ezzel együtt lehet, illetve lehetett a Földön is olyan genetikailag rokon faj, amellyel a világmindenségben általánosan érvényes kémiai szabályok alapján képzõdött genetikájával rokonságot mutat a fajunk.
Sajnálatos módon olyan hatalmas genetikai különbség van a megtalált leletek és a mai ember genetikája között, hogy hacsak nem kerülnek elõ a kettõt összekötõ genetikai lépcsõk egyedeit bemutató maradványok,
akkor még akár az is feltételezhetõ, hogy sok más mára már itt a Földön élõ, és szintén csak genetikai fejlõdési szakadékokkal a földi "rokonaikhoz" kapcsolható élõlény társainkkal együtt más anyabolygóról származunk.
Annak a megállapítása már molekuláris genetikai szinten is megtörtént, hogy a mai ember nem több mint 30-60 ezer évvel ez elõtt került kapcsolatba a Föld vírus és baktérium világával.
A szekvenciáink között találtunk sok olyan "bennragadt" génszakaszt, amelyeket eddig nem sikerült azonosítani földi eredetû okozóval.
Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezeket a génnyomokat idegen bolygón "szereztük", mert ugye a Földön már nem fellelhetõ õsi bacik és vírusok maradványai is lehetnek, de jelenheti azt is, hogy a 60 ezer évnél korábbi múltunkból hoztuk magunkkal ezeket.
Szerencsétlen módon az összehasonlítást lehetõvé tevõ fajok olyan régen kihaltak, hogy a maradványaikból kinyerhetõ DNS rettenetesen hiányos volta eddig nem tette lehetõvé az ennél pontosabb meghatározásokat.
Ahhoz viszont a jelen ismereteink már elegendõek, hogy ne egyértelmûen állíthassunk teremtményi származást.
Sõt! Kifejezetten arra utalnak, hogy nem is ez a bolygó a fajunk keletkezésének a helye.