Szerintem ebben a szerteágazó, többrétű tér meghatározások között úgy igazodhatunk el jobban, ha bevezetjük a tér fogalom megközelítéseit: matematikai terek, fizikai terek és elméleti fizikai terek. Ahol a matematikai tereket a matematikusok találták ki maguknak az IQ-juk csillogtatására, a fizikai terek a kísérleti fizikusokat szolgálják, az elméleti fizikai terek pedig olyan trükkös tér meghatározások, amik az elméleti fizika egyenleteinek a jobb megértését szolgálják. Persze ezek között a tér megközelítések között bizonyos átfedések vannak, ill. lehetnek, mert a matematika, a fizika és az elméleti fizika egymástól sok mindent átvesz.
Aztán a hagyomány szerint a fizikai tereket nem csak a függvényeik és a operátorai jellemezhetik, hanem a függvények állandói is. Pl. a fénysebesség állandó, permittivitás és permeabilitás állandó, a Planck-állandó, az elemi részecskék adatai mint állandók, ...stb. is jellemzik a fizikai teret, mert ezeket szubjektíve a térnek lehet tulajdonítani, holot objektíve valami más rejtett oka is lehet.