Először is azt azért látni kell, hogy az algebra szélesebb, vagyis annak egy keskenyebb része alkalmas a részecskefizika, kvantummechanika és/vagy/külön relativitáselmélet tárgyalására, megfogalmazására. Én többnyire ezekre koncentráltam, mert ez is bőven elég bonyolult. Azt is látni kell, hogy a matematika ezen területén (is) számos dolog több nézőpontból is tárgyalható, és van, hogy a dologazonosság fel sem tűnik. Ilyenkor már jobb, ha abban a formában van tárgyalva, ami az említett főbb fizikai alkalmazásban használatos vagy dominál. Felsorolok néhány könyvet, melyben ezek nyomokban és részleteikben megtalálhatóak:
Novobátzky Károly: Relativitáselmélet (a téma közben szűken és eléggé csak nyomokban tartalmaz tenzoralgebrát)
Nagy Károly: Kvantummechanika (a végén függelékben tartalmaz valamennyi mátrix- és operátoralgebrát)
Landau és Lifsic: Elméleti fizika II - III - IV (a téma közben tartalmaz tenzor-, mátrix- és operátoralgebrát)
Wigner Jenő: Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában (elég részletesen tartalmaz mátrixalgebrát és egy kis csoportelmélet)
Feynman: Mai fizika 8.: A kvantumfizika alapjai-Kétállapotú rendszerek (található benne egy kis bra-ket jelöléses algebra a kitalálójának szavaival)
Kozák Imre – Szeidl György: FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL (ebben és hasonló könyvekben a tenzorokkal kapcsolatos sok részlet található)
Akkor ide sorolnám még az általad felhozott Sailer Kornél könyvet is.
Hirtelen ezek jutottak eszembe, de még több helyről kell összeszedni a tudást összevetésekkel is átvizsgálva, és akkor valamennyire kialakul a szükséges és alkalmas matematikai kép a dolgokhoz.
Nincs olyan tisztán matematikai algebra könyv, mely kifejezetten az általam említett fizikai szempontból tárgyalná az algebrát, de ez azt hiszem érthető is.