Egyenlőre semmilyen kísérlet nem cáfolta meg sem a relativitás elméletet, sem a kvantumfizikát. Szóval miről beszélsz?
"a fejlődésekor is vélemények alapján történt, leghamarabb a bolygómodell, majd később de Broglie feltevése."
Az atomfizika előbb született meg, mint a kvantumfizika. Az atomfizika az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik. Szóval miről beszélsz, azt nem tudom.
Aha, vélemények? A vélemény egészen mást jelent.
0. De Broglie 1924-ből származó szokatlan javaslatát, hogy egy mozgó részecskével hullám lehet kapcsolatban, Erwin Schrödinger fejlesztette hullámmechanikaként ismert kvantummechanikai elméletté. De Broglie, akit zavart a kvantummechanika valószínűségi természete, nagy (és sikertelen) erőfeszítéseket tett arra, hogy a valószínűségi helyett kauzális értelmezést dolgozzon ki a hullámmechanikára. Kimutatta, hogy ha feltesszük, hogy az elektronoknak is megfeleltethetünk anyaghullámokat, akkor az impulzusnyomatékra vonatkozó és annak idején oly megdöbbentő Bohr-féle kvantumfeltételre ésszerű magyarázat adódik. De Broglie szerint a magyarázat egyszerűen az elektron állóhullám alakzata: eszerint stacionárius állapotban a körpálya kerületén csak a hullámhossz egész számú többszöröse férhet el. A de Broglie-féle feltevést nem azonnal fogadták el, csak egy érdekes fizikai eszmefuttatásnak tekintették. Nem volt más, mint egy különös feltevés, melyről kiderülhet az, hogy érvényes, de az is, hogy hamis. A szóbeli doktori vizsgán de Broglie-tól megkérdezték, hogyan lehet a hullámokat kimutatni. Azt válaszolta, hogy talán a kristályra eső elektronnyaláb már mutatna interferencia-effektusokat, hiszen a kristályrácsban az atomok esetleg az elektronhullám hullámhosszának nagyságrendjébe eső közelségben lehetnek, ami az interferencia bekövetkezésének szükséges feltétele. 1927-ben Davisson és Germer éppen ilyen módon igazolták de Broglie elméletét, amelyért 1929-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki.
1. Az atomelmélet egyik legfontosabb hipotézisét Avogadro (1811) tette, eszerint azonos hőmérsékletű és nyomású gázok azonos térfogatai egy azon számú molekulát foglalják magukban. Hőtani összefüggés szerint a Boltzmann-állandó és az Avogadro-állandó közti összefüggés: R = k N A {\displaystyle R=kN_{A}} {\displaystyle R=kN_{A}}, így R (univerzális gázállandó - 8,31 J/mol·K) ismeretében NA kiszámítható.
2. Alapállapotban az elektronok úgy oszlanak el, hogy a helyzeti energiájuk minimális legyen. Ha megzavarják az elektronokat, akkor rezegni kezdenek. Thomson kísérleteket végzett röntgensugárzással, melynek eredménye azt mutatta, hogy az elektronok száma nagyjából a tömegszámmal egyezik.
3. A kísérletben alfa-részecske aranyfólián való szóródását vizsgálta, melynek eredményeképpen megállapítható volt, hogy az α-részecskék csak igen kis hányada szenvedett nagy mértékű elhajlást (visszaszórást), nagyobb hányaduk irányváltoztatás nélkül haladt át a fólián. Ez arra utalt, hogy az atom belsejében a töltések elrendeződése a Thomson-modellel ellentétben igen egyenetlen: egy kicsi, pozitív töltésű magot egy nagy térrész vesz körül, melyben negatív elektronok találhatók. Feltételezte, hogy a mag csupán mintegy 3000-ed része a teljes atomsugárnak, az elektronok pedig a Coulomb-vonzás révén kerülnek pályájukra.
4. Bohr ezt az elképzelést a Planck-féle kvantumfeltétellel és az Einstein-féle fotonhipotézissel kiegészítve továbbfejlesztette. A klasszikus fizikát alapfeltevésekkel, posztulátumokkal kiegészített modell elméletileg nem volt levezethető a klasszikus fizika alapján, de sikeresen magyarázta a Rydberg-formulát és a hidrogén színképét. Nem lehet vele értelmezni bonyolultabb atomok vonalas színképét, vagy akár kísérletileg megfigyelhető finomabb részleteket sem, erre csak az atom kvantumfizikai leírása alkalmas. A Bohr-modell azonban az atom felépítésének egy nagyon szemléletes leírása és az ott bevezetésre kerülő fogalmak (pl. pálya, stacionárius állapot) a kvantumfizikai modellben is használatosak.
Tovább nem folytatom. A vélemény egészen mást jelent.