Igazabol tul lehet meretezni egy raketat, csak a hasznos teher csokken. Azaz minden megsporolt szerkezeti elemmel no a hasznos teher. A tulmeretezes felso hatara az amikor mar csak sajat magat tudja palyara allitani.
Egyebkent a repuloknel is ez megy, jopar modern utasszallito mar nem kepes repulni ha megszunik a tulnyomas, mert a szerkezet merevsegebe beleszamoltak a kabinyomas hatasat is. Itt is hasonlo a helyzet, a masodik fokozat tartalyanak merevsegehez szukseg van egy bizonyos nyomasra. Egyelore ugy nez ki, hogy ez a tartaly adta meg magat mielott beidult volna a masodik fokozat. Nem mintha egy airbusnak nem szakadna le a farka, ha a szoftver felugyelete nelkul valalki menet kozben vegallasig elmozditja a fulkeben talalhato kis joystick-ot (ami a botkormany helyett van).
Raketak eseten sokat hasznalna, ha nem egymasra raknak a fokozatokat, hanem reszben egymas melle, igy nem nyomoiranyban hatna az osszes toloero es nyiro iranyban a legellenallas es a palyamodositasok.. A jelenlegi orosz raketakon is ezert van oldalt az elso fokozat, de az ursiklo is ilyen volt, mivel igy gyengebb szerkezettel is egyben marad felloves kozben. A megoldas hatranya a megnovekedett legellenallas es a relativ serulekenyseg. Az egymasra pakolt megoldas pedig strukturalis serulessel jarhat ha inditas utan nem tud joreszt egyenesben maradni.
A ratetatudomany, mint minden mernoki tudomany joreszt a kompromisszumokrol szol, hogy sikeruljon egy arban, teljesitmenyben es megbizhatosagban is elfogadhato raketat osszehozni.