A magam részéről az alkalmazkodás(adaptáció), és a fenntarthatóság közötti fogalmat keresnék arra, amire szükségünk lenne.
Mert az a gond, hogy az alkalmazkodás, túlélés esetében tényleg az az általános elképzelés, amit ehhez társítanak kb amit leírsz. Probléma, maxigáz direkt válasz rá és nagyjából lexarjuk a környezetet, a technológiánkkal direktbe megyünk ellene.
A fenntarthatóság a másik véglet, ami mögé valami olyasmit szokás érteni, hogy előbb átmegyünk zöldbe, majd tömeges öngyilkosságot követünk el a pandamacik és minden más faj megőrzése érdekében, a bolygó állapotának fenntartása érdekében.
Én az alkalmazkodást valahol a kettő között értem. Nem baj az ha benyamotort használunk, ha annak megfelelő a hatásfoka, meg megfelelő szűrő van rajta. Akkor esetenként, adott helyzetben még jobb megoldás is lehet, mintha valami fúziós erőművel táplált szuperklímát akarunk működtetni, de amíg az nincs, addig viszont zérózzuk a technológiai fejlődést a hagyományos vonalon.
Az amire terelnek minket az inkább az utóbbi. Úgy terelnek be bennünket az un zöld-technológia irányába (ami ugyan úgy a környezet megváltoztatását jelenti, hiszen pont ez minden technológiának a lényege), hogy nem is tudjuk valójában annak társadalmi, környezeti hatásait, azt hogy az valójában mennyire fenntartható.
Pl. nemrég volt napfogyatkozás. Ha az energia termelésünk mondjuk 25% napenergia lenne már most is, akkor a tavaszi, vagy mikori napafogyi alkalmavál, ami nem is volt teljes, elég dúrva kiesésünk lett volna. A napfogyi persze kiszámítható, de jöhet egy szuper vulkánkitörés Izlandon. Nem csak a termés döglik meg, éhinség van, hanem még áramunk sincs. Na az ilyeneket nem szokják a méregzöldek beleszámolni abba, amikor fenntarthatóságról beszélnek.