Érdekes a kérdés. Mert a levegő egyes összetevőinek üvegházgáz jellegét magyarázó elmélet, öszintén szólva eléggé ingatag alapon áll. Kb. gyak arról van szó, hogy egy adott szűkebb spektrumon akadályozhatják az energia kisugárzását, ezzel a légkörben egy energia többlet áll be, ami egy más, magasabb hőmérsékleten beált termikus egyensúlyi állapotban tud maradéktalanul kisugárzódni.
Namost, ha a CO2 azáltal hat, hogy több a növény a szárazföldön, ami azt jelenti, hogy a növényzet megváltoztatja a felszín albedóját. Akkor ez azt jelenti, hogy a növények több energiát nyelnek el, amihez viszont sok vízet használnak hűtésre a transpiráció révén. A sok hő ezáltal a víz elpárolgásával kerül a felszínről a légkörbe, de nem valami üvegház hatás útján, hanem a víz párában tárolt látens hőjével.
Ha jól emléxem a légköri víz látens hő transzportja azért nagyságrenddel nagyobb energia mennyiéget képvisel, mint amit az üvegházgázok hatása jelenthet. Plusz ugye az óceánok is párolognak rendesen. Még ennek azért utána nézek. Amennyiben azonban ez tényleg így van, akkor bizony a növényzet dúsulása akár önmagában is megyarázhatja a globális felmelegedés jelentős részét, vagy a hőmérséklet változásának általános trendjét (akár hűlést, ha az a nagybani folyamat), ebben a folyamatban az üvegház hatás csak minimális módon játszik közben.
Az IPCC is ebben az irányban egészítgeti ki jelenleg a klímamodelljét, de még koránt sem tekinthető véglegesnek.
Szal a hír igaz, a CO2 szint emelkedés akár valóban növelheti a globális átlaghőmérsékletet, csak nem az üvegház-effektus által. (A hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercédeszeket, hanem Ladákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, de a hír igaz! ;)