Az az ajtó zárva marad, ha már a kinti részről jövök vissza, akkor is. Azaz oda csak a zsoldosok megfélemlítése (Hard Ass 4) után, az alvezérnél megjelenő opció visz el, semmilyen másik út nincs. A zsoldosoknál sem kínál második lehetőséget, ha elsőre nincs meg a Hard Ass 4, az alvezérből sem lehet másképp kicsalni/kiverni...
Tehát hiába a sok párbeszéd és bennük az elágazásnak tűnő - fake - választási lehetőségek, vagy-vagy dől el a dolog és nincs alternatíva, vagy utólagos módosítási lehetőség.
Azaz a történetvezetés egyszálú: igen-nem-re/vagy-vagy-ra (skillek/kritériumok megléte) korlátozódik.
Hála Istennek, ilyen fölösleges cicomával nem terhelték túl a Fallout Tactics-ot, vagy az IWD-t: egy irányba mehetsz és a történések visznek magukkal, adják a következő helyszínt.
Itt az a bántó, hogy többnek szeretné mutatni magát a játék annál, mint ami valójában benne rejlik és így, tulajdonképpen fölöslegesen fordítottak a párbeszédesítésre annyi energiát - és ezzel együtt uennyit el is vesznek vele a játékostól, teljesen értelmetlenül - , ha csak elrontani lehet azt, korrigálni már nem a történet szempontjából -> a FT és az IWD is rugalmasabb, beleélhetőbb ebből a szempontból: nem is akarják odaadni az amúgy sem létező választási lehetőségeket a játékos kezébe.
Mint a "mindent szedj össze, amit a szemed meglát" és a "mindent kutass át, kitudja mit találhatsz ott" fanatikus híve, nekem "fáj", ha nem tudok bemenni vhová - ha nem lehet bemenni, akkor mi a fenéért van ott. Az még belefér, hogy nem azonnal, de az már nem, hogy sehogy sem. Ezért akadtam fönn azon az ajtón annyira - "amiből", ezek szerint bőven lehet még a játékban, hacsaknem a kellő skill-ek szintezésére fordítja minden energiáját a játékos.
Informatika és tudomány
