Öröm az nem. Egy régebbi hipotézis szerint ismerned kell a múltad, hogy jövőd lehessen. Egyre többen legyintenek erre mondván: majd én döntök a sorsomról. De dönthetünk róla? Talán kisebb dolgokban igen.
Ha a leszületésünket szimplán egy evolúciós fejlődésnek köszönhetjük, akkor még a nagyobb dolgokban is.
Ám ha nem...
Mégis mit felelhetnék őszinte szívvel egy ilyen kérdésre, mikor még magam is kételkedem a fajunk múltjával kapcsolatosan? Talán ha minden egyértelműbb lenne. Talán ha nem léteznének piramisok a Földön. Talán ha kapcsolatot tudnék teremteni nálunk fejlettebb földönkívüli intelligenciákkal. Az mind sokat segíthetne...
Igen, én még a régi elveket vallom: ismerned kell a múltad, hogy jövőd lehessen. Hogy boldog, kiegyensúlyozott, értékes és hasznos jövőd lehessen, tudnod kell honnan jössz. De annyi még a titok, a megmagyarázhatatlan kérdés saját múltunkkal is, hogy míg azokat sem tudjuk egyértelműen megválaszolni, addig mi sem tudunk a Genesis útjára lépni. Én így érzem, de persze tévedhetek is, mert én is csak egy ember vagyok :)